A pápa nemcsak kapcsolatot keresett a vállalati szférával, hanem szövetségeket is kötött: támogatta például a Tanács a Befogadó Kapitalizmusért kezdeményezést, amely olyan cégekkel működött együtt, amelyek összesen több ezer milliárd dolláros piaci értéket képviselnek.
Ferenc pápa nem utasította el a modern üzleti világ értékeit és a technológiai újításokat sem. Még 2014-ben az internetet „Isten ajándékának” nevezte, az üzletet pedig „nemes hivatásként” méltatta. Nyitott volt a mesterséges intelligencia lehetőségeire is – ugyanakkor folyamatosan figyelmeztette a cégeket a szociális felelősségvállalás fontosságára.
Soha nem szabad megengednünk, hogy a jólét kultúrája eltompítsa együttérzésünket a szegények iránt
– írta a Világgazdasági Fórumnak címzett levelében. Egy alkalommal pedig így fogalmazott vállalkozóknak: egy kis jótékonykodás nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az üzleti élet kötelezettségeit a rászorulók iránt.
A pápa jelentős figyelmet fordított a klímaváltozás elleni küzdelemre is. Energetikai vezetőkkel egyeztetett, és sürgette őket, hogy gyorsítsák fel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást. Az egyházfő 2019-ben aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival kapcsolatban is, különösen annak a globális egyenlőtlenséget növelő és az igazságot torzító hatásai miatt. Tavaly Davosban a Világgazdasági Fórumon hangsúlyozta:
Az emberi méltóságot soha nem szabad megsérteni a hatékonyság érdekében.
Ferenc pápa a Vatikán belső pénzügyi rendszerét is megreformálta. Egy kulcsfontosságú vatikáni hivatal pénzügyi jogosultságait is korlátozta, miután korábbi, kétes befektetések korrupciógyanús vizsgálatokhoz vezettek. Az egyházfő ezzel is jelezte: a gazdasági felelősségvállalás a Vatikánon belül is kulcsfontosságú.