Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a pénzügyi eredmény csökkenése ellenére sikerült tartani a célkitűzéseket, miközben szinte minden üzletágban jelentős sikereket értek el. A közép-európai régióban az elmúlt három évben a Mol-csoport 3,5 milliárd dollár extra adót fizetett a normál üzletmeneten felül.
Ennek ellenére a cégcsoport tavaly 355 milliárd forint nyereséget ért el, az igazgatóság a közgyűlés elé 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tett javaslatot – emelte ki. Az elnök-vezérigazgató beszámolt arról, hogy a kutatás-termelés üzletágban a régióban 12 projektből 11 volt sikeres, Pakisztánban pedig minden fúrás eredményesnek bizonyult. Azerbajdzsánban új gázmezőre bukkantak, és három stratégiai partnerrel – az azeri SOCAR, a kazah KazMunayGas és a török TPAO cégekkel – együttműködési megállapodást kötöttek.
Tájékoztatása szerint 2024-ben a petrolkémiai piacot stagnáló kereslet, magas energiaköltségek, csökkenő marzsok és tovább szigorodó környezetvédelmi szabályok sújtották. Mindeközben a világpiacon sorra jelentek meg a korszerűbb és rugalmasabb új üzemek, ami komoly kihívás elé állítja az európai szereplőket – fűzte hozzá.
A Mol folytatta tíz éve megkezdett transzformációs stratégiáját: 2024-ben megkezdte termelését az 1,3 milliárd euróból felépült poliolkomplexum Tiszaújvárosban, elindult a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme Százhalombattán és folytatódott a rijekai finomító korszerűsítése, amely Horvátország legnagyobb ipari beruházása.
A szlovéniai és lengyelországi akvizícióknak köszönhetően a Mol töltőállomásainak száma elérte a 2400-at, ezzel lényegében egy európai észak-déli energiakorridort létrehozva.
A körforgásos gazdaságba is beszállt a Mol-csoport a hulladékgazdálkodás átvételével
Tavaly a Mol beszállt a körforgásos gazdaságba a hulladékgazdálkodás átvételével, amit sikerült új pályára állítani: az év második felében 3200 palackvisszaváltó automatát helyeztek üzembe, az utolsó negyedévben a napi visszaváltások száma elérte a hatmilliót, amit 2030-ra terveztek elérni – sorolta az elnök-vezérigazgató.
A következő tíz évben mintegy ötszázmilliárd forint beruházást terveznek végrehajtani a hulladékgazdálkodás területén, mondta hozzátéve, hogy ebben az üzletágban is cél a részvényesi értékteremtés, a nyereséges működés. Hernádi Zsolt szerint a 2019 előtti időszak gazdasági logikáját el kell engedni, és a vállalatnak az „új normalitás” korszakára kell felkészülnie, amit a bizonytalanság jellemez.
A Mol-csoport híres volt arról, hogy a bizonytalanság közepette is növekedni tudott és képes volt új megoldásokat találni – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, és reményét fejezte ki, hogy 2025-ben is így lesz. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szuverenitás mellett Magyarország, mint az EU legnyitottabb és leginkább exportorientált gazdasága számára különösen fontos a versenyképesség javítása.
