Az M7-es autópálya bővítése azért vált szükségessé, mert a nyári hónapokban állandók a torlódások Budapest és a Balaton között. Annak ellenére, hogy a főváros felé korábban megépült a három sáv, a dugók így is egyre gyakoribbak. Ezt a forgalomszámlálási adatok is alátámasztják, Székesfehérvárig az átlagos napi gépjárműszám az elmúlt években rendre ötvenezer körül alakult, ezzel az M7-es az ország egyik legzsúfoltabb autópályájává vált.
Mivel az utóbbi időben emiatt jelentősen romlott a pálya állapota, ezért különösen jó hír az autósoknak, hogy a beruházásban teljes egészében megújul a főpálya, amit kétszer három sávosra bővítenek, és ITS, azaz úgynevezett intelligens leállósávokat építenek hozzá. Az utóbbi lényege, hogy torlódások esetén megnyithatják a forgalom előtt a leállósávot − derül ki a Világgazdaság cikkéből.
A beruházás az 16+249 kilométerszelvénynél kezdődik és a 90+603-nál ér véget. Ám nem lesz végig háromsávos a pálya:
- míg a 16+249 és a 70+500-es szelvény között 2×3+ ITS-sávot építenek,
- addig a 70+500-es szelvény és a 90+603 szelvény között 2×2+ITS-sáv kialakítását tervezik.
Az állami kisajátítások minden bizonnyal Érdet érintik a leginkább, mivel a hetvenezres agglomerációs településen több tucat olyan ingatlan található, amely közvetlenül az M7-es autópálya mentén fekszik. Tehát itt a bővítés miatt a tulajdonosokkal az államnak meg kell egyeznie a következő két és fél évben.
Az Érdmost helyi portál szintén úgy tudja, hogy az állami területszerzés még idén megindulhat. Emlékeztetnek rá, hogy a döntést előkészítő, illetve a környezetvédelmi vizsgálatok még 2023-ban elkezdődtek, az építési engedélyezési folyamat 2025 második negyedévéig lezajlott, a kiviteli tervek pedig a harmadik negyedév végéig fejeződnek be. Ezt követi a szükséges területek állami kisajátítása, ami az idei év harmadik negyedévében kezdődik és 2027 második negyedévéig tart majd. A kivitelezés előkészítése elvileg 2026-ban kezdődik, és 2027 harmadik negyedévében fejeződik be.
Bár a kivitelezés elvileg 2031 őszéig tart, úgy értesültek, hogy a kivitelező szeretné korábban befejezni a projektet.
Azt azonban fontos hozzátenni, hogy még az engedélyeztetési eljárás zajlik, így, ahogy az engedélyekbe és a tervekbe, úgy az állami kisajátításba sincs beleszólása a beruházó MKIF-nek, ők csak a kész tervek birtokában kezdhetik meg az előkészületeket. Ez így volt az M1-es bővítése esetén is, amelynek előkészítését 2024 őszén indították el.
A lap arra is rámutat, hogy teljes hosszában, 7600 méteren új zajvédő falat építenek ki, mivel a mostani egyrészt nem megfelelő magasságú, másrészt leromlott, korszerűtlen, nem csökkenti megfelelően a zajterhelést. Az új fal viszont már korszerű anyagokból készül, a maximálisan kialakítható hatméteres magasságban, megfelel az előírásoknak, és a kiépítésével teljesülnek majd az előírt határértékek.
Szintén a települést érintő, nagyobb munka az Iparos úti csomópont, amelyet tejesen átépítenek, észak–dél irányban két forgalmi sáv plusz egy kanyarodósáv épül ki, dél–észak irányban pedig egy forgalmi sáv és egy kanyarodósáv. A Budapest felőli oldalon gyalog- és kerékpárutat is létrehoznak.
Idén fontos mérföldkőhöz érkezik a hazai gyorsforgalmi hálózat fejlesztése, ugyanis megkezdődik az M1-es autópálya bővítése, majd következik 2027-ben az M7-es, 2030 után pedig az M3-as autópálya. Még 2024 októberében adott interjút a Világgazdaságnak Németh Tamás, az MKIF vezérigazgatója, aki akkor elmondta, ezek a fejlesztések egy nagyobb, tízéves fejlesztési sorozat részét képezik.
A sávbővítések és az új építések értéke meghaladja a tízmilliárd euró beruházási költséget, ez a mostani árfolyamon mintegy négyezermilliárd forint.
