Nem kell drasztikus áremelkedéstől tartani, egyes lakások még olcsóbbak is lehetnek az Otthon start miatt

Bár többen árrobbanástól tartanak, a szakértők szerint nem valószínű, hogy nagymértékben drágulnának a lakások az Otthon start program bevezetése nyomán. Bizonyos kiemelt budapesti kerületekben a négyzetméterár-plafon miatt már nincs tere az áremelkedésnek, vidéken pedig eddig is kínálati piac volt, ahol az eladók versenyeztek a vevőkért. Az új építésű ingatlanok piacán viszont várhatóan átrendeződést okoz majd, és akár még árcsökkenést is hozhat a program.

Illusztráció Fotó: Teknős Miklós

2024-ben az EU-ban átlagosan a lakosság 9,2 százaléka nem tudta megfelelő hőfokra fűteni lakását, Magyarországon ez a mutató 6,1 százalék volt. A javuló tendencia azt mutatja, hogy nem ugyanazt az utat kell már bejárni az Otthon start programmal, mint a csok indulásakor, mert a közben eltelt időben jelentős minőségi változás történt. Fiatalodott a lakásállomány, többen élnek megfelelő lakhatási körülmények között.

A Bankmonitor számításai szerint az Otthon startot megelőző programok – itt elsősorban a 2015-ben indított családi otthonteremtési kedvezményre (csok) kell gondolnunk – esetében a bejelentését követő 12 hónapban 10-20 százalékos volt az árváltozás. Azonban az analógia azért nem állja meg a helyét, mert a két programnak eltérő a hatásmechanizmusa. A csok esetében nem volt négyzetméterárra vonatkozó árkorlát, nem maximális, hanem minimális négyzetméter-előírás volt, illetve a csok egy része egy egyösszegű, vissza nem térítendő támogatás volt, amit az eladók könnyen be tudtak építeni az árba. 

Másrészről, az ingatlanárakat figyelve az is látszik, hogy egy erősebb keresleti hullám nem indít már el komolyabb árnövekedést a piacon. 2025 első  negyedévében Budapesten 9 százalékkal, vidéken 6 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagára az előző negyedévhez képest. Az árnövekedésben jelentős szerepet játszott az állampapírok kamatkifizetésével a lakossághoz került jelentős összegű diszkrecionális jövedelem, melyet sokan ingatlanvásárlásra fordítottak. Ebből is látszik, hogy lassul a növekedés üteme.

A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint 2024 végén országosan 14,3 százalékkal voltak túlértékeltek a lakások. Ez azt jelenti, hogy ennyivel volt magasabb az áruk annál, mint amilyen árat a lakáspiacot meghatározó fő tényezők indokoltak volna. Ehhez képest emelkedtek még az árak az idei év első negyedében, azaz van egy bizonyos mértékig túlárazott piac, ami az év eleji felfutást követően megtorpant. A drasztikus áremelkedést ez a túlárazás jelenség is fékezi.

Egy 20–40 százalékos áremelkedés olyan lakossági vagyongyarapodást eredményezne, ami az éves nemzeti jövedelem 31, illetve 62 százalékának felelne meg. Ezzel a magyar lakosság néhány hónap alatt annyit „gazdagodna”, mint amennyit az ország egész gazdasága 4, illetve 8 hónap alatt állít elő, ami nem tűnik reális forgatókönyvnek.