A lengyeleknél Franciaország példakép

Jelentősen zöldíteni kívánja áramtermelését Lengyelország, ám a szén hagyománya és nélkülözhetetlensége sem könnyíti meg ezt az utat. A lapunknak nyilatkozó szakértő azt mondta, tervezett atomerőművi beruházások egyike csúszik.

Leállt hétfőn Nyugat-Európa legnagyobb atomerőművének négy blokkja az észak-franciaországi Gravelines-ben Fotó: SAMEER AL-DOUMY Forrás: AFP

A globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése érdekében az atomerőművek és döntően a nap- és szélerőművek szerepe egyre inkább felértékelődik, miközben egyre több ország jelenti be, hogy záros határidőn belül bezárja a szénerőműveit. 

Ebbe a trendbe illeszkedik Lengyelország energiapolitikája is

– mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy a lengyel kormány és a lengyel államfő között vita támadt, amelynek tárgya a szélerőművek térnyerése, valamint az energiaárak lehetséges emelkedése a zöldítés következtében. A bőséges hazai szénforrások ellenére az Európai Unió szigorú klímapolitikai célkitűzései miatt Lengyelország a széntől távolodva kénytelen diverzifikálni a villamosenergia-termelését.

Francia atomerőmű. Fotó: AFP/Lou Benoist

Másfelől a lengyelek július végén frissített nemzeti energia- és klímaterve értelmében a szén részesedése a jelentősen növekvő igények mellett 2030-ig a villamosenergia-termelésben számottevően csökken, 2035-ig pedig a jelenlegi tervek szerint teljesen beszüntetik a szénerőművek általi hő- és villamosenergia-termelést, miközben eddigre a megújulók részaránya már az ötven százalékot is meghaladhatja. A megújuló energiaforrások fejlesztésével párhuzamosan Lengyelország is be kíván lépni az atomenergiát alkalmazó országok közé – emelte ki Hárfás Zsolt. 

A földgázra a lengyelek áthidaló megoldásként tekintenek, ez az erőműtípus egyébként a megújulók által termelt energia kiszabályozásában is szerepet játszik.

Jelenleg a lengyel villamosenergia-mixben a szén hatvanszázalékos részarányt képvisel, miközben a nap- és szélerőművek részaránya a hatalmas beépített kapacitások és támogatások eredményeként már 29 százalékra növekedett. Hárfás Zsolt felidézte: 2022-ben, politikai alapon az amerikai, de valójában kanadai tulajdonban lévő Westinghouse céget bízta meg az ország első, három AP1000 reaktorokkal működő atomerőművének megépítésére. Ekkor még 2033 szerepelt az első egység elindításának céldátumaként, ám azzal, hogy az építkezés megkezdése két évet (2028-ra) csúszik, a teljes befejezés 2040 körülre várató. A projekt teljes beruházási költsége a becslések szerint körülbelül 45 milliárd euró. Emellett egy újabb telephelyen egy dél-koreai cég további APR–1400 típusú egységeket kíván építeni – sorolta Hárfás Zsolt.

A nagy erőműveken kívül kis moduláris blokkok is épülnének, a legkonkrétabb lengyel terv hat telephelyen négy-négy BWRX–300 típusú kis moduláris egység építése. A lengyel kormányzat egyáltalán nincsen könnyű helyzetben. A bányászok továbbra is nagyon jelentős lobbierővel rendelkeznek, ezért a kormány ambiciózus 2035-ös szénkivonási terve egyfajta kísérlet arra, hogy teljesíteni lehessen a klímavédelmi célokat megőrizve a társadalmi békét, elkerülve a nagyobb társadalmi megrázkódtatásokat. 

A lengyel szénerőművek ezért még egy évtizeden keresztül várhatóan üzemelni fognak.

Ugyanakkor Lengyelország példaképe Franciaország, ahol a villamosenergia-mix jelentős részarányát az atomenergia teszi ki. A lengyel fejlesztési tervek szerint 2030-ig mintegy 260 milliárd euró beruházást terveznek, elsősorban új energiatermelő kapacitásokba, beleértve a megújuló energiaforrásokat, az atomerőműveket, a hálózati infrastruktúrát és az energiatárolás fejlesztését is. A tervezett beruházások egyik célja – az ellátásbiztonság és a klímavédelem mellett – az energiaköltségek és a végfelhasználói számlák csökkentése a háztartások és az ipar számára, ami a versenyképesség növekedésének is a feltétele. Ha mindez megvalósul, a jelenleginél 25-30 százalékkal kerülhetne kevesebbe az áram Lengyelországban – mutatott rá Hárfás Zsolt.