Látványos bérnövekedés az elmúlt 15 évben

Az elmúlt évtized egyik leglátványosabb gazdasági folyamata a bérek gyorsuló növekedése volt Magyarországon. 2012-ben a nettó átlagkereset 125 ezer forint volt egy teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottnál. 2025 első félévére ez a szám csaknem négyszeresére nőtt.

Nem meglepő módon minden évben Budapesten találjuk a legmagasabb átlag nettó bért, ez 2012-ben 182 ezer forint volt, 2025-re pedig 575 ezer forint fölé emelkedett. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált időszakban itt növekedtek a legkisebb mértékben az átlagkeresetek a kiinduló évhez képest, ez 194 százalékot jelentett. Az országos növekedés azonban három és félszeres volt. Egyik szám sem mondható csekélynek, még ha elég nagy is az eltérés a kettő között. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy Budapest az uniós átlaghoz képest is erős számokat produkált már korábban is.

Az átlagkereset a keleti országrészben is folyamatosan emelkedik / Fotó: Lang Róbert

Nyugaton még mindig magasabb az átlagkereset

A KSH 2025. I. féléves adatai szerint a vármegyék közül Győr-Moson-Sopron áll az élen 500 901 forintos átlaggal, ami – akárcsak a fővárosban ‒ jelentősen meghaladja az országos átlagot. A nyugati ipari központok – Fejér, Komárom-Esztergom, Vas – szintén erős pozíciót őriznek, amit az autóipar, a feldolgozóipar és a nem lankadó külföldi beruházási kedv hajt.

Bár a keleti és nyugati vármegyék között továbbra is mérhető különbség van, az ország minden térségében látványos bérnövekedés zajlott. A nyugati vármegyék átlagosan magasabb szintet értek el, de a bérek a keleti országrészben is folyamatosan emelkednek: a 2012-es 113 ezres átlagkeresetek 2024-re 368 ezer forintra, 2025 első félévére pedig tovább nőttek.

A munkaerőhiány felfelé hajtja a fizetéseket

A nyugati vármegyék nettó átlagkeresete 2012 és 2025 között kifejezetten dinamikus növekedést mutatott, 2024-ben átlépve a 411 ezer forintos szintet. Ez az előny 2012-ben még 15–20 ezer forint volt az országos átlaghoz képest, 2024-re pedig meghaladta a harmincezer forintot. A keleti térség szintén hatalmas fejlődésen ment keresztül, ám az olló abszolút értékben tovább nyílt: 2012-ben 13 ezer, 2024-re már 47 ezer forinttal maradt el a nyugati átlagtól. A magyar bérek földrajzi megoszlása továbbra is kettős: a nyugati ipari központok vezetik a növekedést, míg az északi és keleti vármegyékben még mindig érezhető az elmaradás. Ugyanakkor a különbségek mérséklődnek: a keleti régiókban egyre több a beruházás, és a munkaerőhiány is felfelé hajtja a fizetéseket.

Az elemzések azt mutatják, hogy bár lassul a keresetnövekedés, a dinamika megmarad és bőven az árak növekedése felett nőnek majd a fizetések jövőre is, ami azt jelenti, hogy a bérek vásárlóereje látványosan javul. Ráadásul a két számjegyű minimálbér-növelésről sem tett le a kormányzat, ami szintén javíthatja az e feletti átlagokat is.