Hubai Imre emlékeztetett arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt a pezsgőkészítő pincészetek száma ennek csak a töredéke volt. Megjegyezte: a jövedéki szabályozás 2012 óta teszi lehetővé, hogy a borászati vállalkozások korlátozott mennyiségben készíthessenek hagyományos, palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőt anélkül, hogy jövedéki biztosítékot kellene letenni a tevékenység megkezdéséhez.

Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a pezsgőkészítés lehetőségének kiszélesítése magával hozta a változást a pezsgőfogyasztás kultúrájában is. „A jó minőségű pezsgő a hétköznapok eleganciájának része, míg a kiváló minőségű, komoly, nagy pezsgő a nagy pillanatok nedűje maradt” – fogalmazott. Hozzátette: a trendek alapján a magyar piacon is erős a kereslet az alkoholmentes változatok és a pezsgőalapú koktélok iránt.
Hubai Imre szerint bizakodásra ad okot, hogy világszerte nő a pezsgőfogyasztás, miközben az ezredforduló óta 70 százalékkal nőtt a világ pezsgőtermelése, így már a bortermelés nyolc százalékát adja. Ráadásul az alkoholmentes pezsgő és pezsgő alapú koktélok iránti fogyasztói kereslet további növekedésére lehet számítani az elkövetkezendő években.
Külföldön is népszerűek a magyar pezsgők
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon évente mintegy 2,5-2,6 millió hektoliter bor, borászati termék forgalomba hozatalát kérik a borászok, ennek 5-6 százaléka, mintegy 140-160 ezer hektoliter pezsgő.
Kedvezően alakul a magyar pezsgő exportja, a pandémia miatti visszaesést követően jelentősen nőtt a volumene: tavaly már megközelítette az ötmillió litert, ennek értéke 10,8 millió euró volt, majdnem duplája a 2021-es értéknek. A lendület 2025-ben is folytatódik, mert jelentős, csaknem 30 százalékos bővülés tapasztalható az elmúlt év hasonló időszakához képest – ismertette.
Az államtitkár szót ejtett a szőlő számára a legnagyobb problémát jelentő aranyszínű sárgaság betegségről, amellyel szemben az Agrárminisztérium határozottan fellép a betegség terjedésének megfékezése és kordában tartása érdekében. Hozzátette: szorgalmazzák a növényvédelmi szabályok betartását, valamint az ültetvények folyamatos ellenőrzését, mert a betegség korai felismerése nagyon fontos. Jelezte, sikerrel kezdeményezték, hogy az elérhető uniós szőlő- és borászati támogatások közé kerüljön be az aranyszínű sárgaság terjedése elleni közösségi védekezés költségeinek százszázalékos támogatása, amelyről a vonatkozó jogszabály akár év végén megjelenhet.