Európa-szerte irigylik Magyarországot: továbbra is nálunk a legolcsóbb az EU-n belül a rezsi

A rezsicsökkentésnek köszönhetően augusztusban is Magyarországon volt a legalacsonyabb az Európai Unión belül a lakosság számára a villamos energia és a földgáz bruttó végfelhasználói ára. Az EU-s fővárosokban valamelyest mérséklődtek a rezsiárak a múlt hónapban, ám az ottani lakosoknak még így is jóval többet kell fizetniük, mint a budapestieknek. Az áram az EU-ban átlagosan 2,5-szer, a gáz pedig 4-szer kerül többe, mint nálunk.

Fotó: Havran Zoltán

Augusztusban kismértékben, de esett az áram bruttó végfelhasználói ára Európában a lakosság számára – derül ki a Világgazdaság összeállításából, amely a finnországi VaasaETT fővárosok adatait összevető elemzése alapján készült. Az Európai Unióban a kilowattóránként 9,20 eurócentes budapesti tarifa volt a legalacsonyabb. Ennél az uniós átlag mintegy két és félszer volt nagyobb, a legmagasabb egységár, a berlini pedig bő négyszer volt nagyobb. A listán augusztusban Budapest két nem uniós főváros közé került: Kijevben még a magyarországinál is olcsóbb, Belgrádban pedig kicsit drágább volt a lakossági áram.

Augusztusban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a rezsi ára az Európai Unión belül
Fotó: Havran Zoltán

Az egységárak nagysága alapján Berlin mellett Bern és Brüsszel volt a hónap vesztese, míg az egy évvel korábbi adatra vetített ármozgások iránya alapján Helsinki, Oslo, Tallinn és Brüsszel.

• A finn és a norvég fővárosban ugyanis 7 százalékkal nőtt átlagosan a bruttó végfelhasználói tarifa, mert azon belül emelkedett az áram mint termék ára is.
• Az észt fővárosban az 5 százalékos dráguláshoz az elosztás díjnövekedése is hozzájárult,
• a belgiumi plusz 3 százalékhoz pedig csak az áram magasabb ára.

Nem úszták meg a magasabb átlagos tarifát (emiatt pedig a nagyobb számlát) azok a magyarok sem, akik több villamos energiát használtak fel a jogszabály által átlagfogyasztásként megszabott mennyiségnél. Ők csak az átlagfogyasztás szintjéig fizethették a rezsicsökkentett tarifát, az azon felüli tételért egy magasabb, piacinak mondott, de valójában szintén hatósági árat számlázott a szolgáltatójuk. 

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az áram és a gáz esetében is kiszámolta, hogy az átlagtarifa mennyivel nőne, ha az adott háztartás túlfogyasztása 20 százalék lenne. Augusztusra a villamos energia esetében 10,60 eurócent jött ki, ami 15 százalékkal nagyobb a rezsicsökkentettnél.

A ljubljanaiak viszont jól jártak: kevesebbet fizettek magáért az energiáért és az elosztásért is, így már csak bő kétszer nagyobb a tarifájuk, mint a budapestieknek. A még a szlovéniainál is magasabb bécsi tarifa 3 százalékkal esett.

A rezsicsökkentés működik: az áram mellett a gáz is nálunk a legolcsóbb

A VaasaETT elemzése szerint a vizsgált budapesti gázár 2,53 eurócent volt augusztusban. Azonfelül, hogy az unióban ez volt a legalacsonyabb, az uniós átlagnak is csak a negyedét tette ki. Bár jól hangzik, hogy a hazainál a stockholmi ár majdnem 14-szer volt nagyobb, a finn cég és a MEKH is figyelmeztet, hogy ez az összevetés nem reális. A svéd fővárosban ugyanis olyan kevés háztartás használ gázt, hogy az ellátásuk fajlagosan nagyon sokba kerül. Legdrágábbnak érdemesebb inkább a lista második helyén álló amszterdami lakossági gázt tekinteni. Ám sok magyar még a holland fővárosban sem szívesen lenne gázfogyasztó: az árkülönbség hétszeres.

A hazai lakosságnak a külföldi tarifák helyett érdemesebb a saját gázfelhasználására összpontosítania. Ez esetben ugyanis, ha 20 százalékkal több gázt használ az átlagfogyasztásként megszabottnál, akkor sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia, mint amikor az áram esetében fogyaszt többet. 

A tarifakülönbség több mint kétszeres – mutatta ki a MEKH –, az így kiszámolt kilowattóránkénti ár 5,14 eurócent.

Ennél alacsonyabb a zágrábi, a belgrádi, és az 1,64 eurócentjével az európai lista aljára került kijevi is. Igaz, még ez a „büntetőtarifás” hazai egységár is csak a fele az európainak.