Nyugati irányú, valószínűsíthetően portfólióalapú beszerzést takar a Shell-lel nemrégiben megkötött gázszerződés. Van egy 2026-ig érvényes megállapodás is, az új szerződés mintegy annak a helyébe lép, és ez már más, rugalmasabb feltételeket takar. Bárány Péter, a Magyar Külügyi Intézet kutatója lapunk megkeresésére elmondta: a kontraktus nem kizárólag vezetékes vagy cseppfolyósított energiahordozó szállításától szól. Ám ez nem jelenthető ki egyértelműen, mert sem az MVM, sem a Shell hivatalos közlése nem részletezte a tartalmat.

A szállító az európai hosszú távú gázszerződések standardjából kiindulva a mindenkori piaci és kapacitáshelyzet alapján állítja össze a forrásmixet. Mivel az uniós gázrendszer integrált, nem állapítható meg az energiahordozó pontos forrása, Magyarországra viszont mindenképpen csővezetéken érkezik, azaz az LNG-t is visszaalakítják.
A megállapodás évi mintegy 200 millió köbméter földgázról szól, összesen körülbelül kétmilliárd köbméter mennyiséggel a tízéves futamidő alatt (2026-tól számolva).
Ez a magyar éves felhasználáshoz viszonyítva – amely 8-9 milliárd köbméter – 2–2,5 százalékos szeletet jelent, így ez a volumen leginkább a portfólió diverzifikációját szolgálja – részletezte Bárány Péter.
A pontos útvonalat nem hozták nyilvánosságra, de a teljesítés valószínűsíthetően – a nyugati hosszú távú szerződések standardjából kiindulva – portfólióalapú és rugalmas. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a beszállító optimalizálja, honnan és melyik belépési ponton érdemes szállítani. A jelenleg futó, szintén a Shell és az MVM-csoport által kötött 2021–2026-os keretszerződés a krki terminálon keresztül visszagázosított LNG-t hozza a horvát–magyar interkonnektoron át, az új szerződésnél azonban nem nyilvános a belépési pont(ok) helye sem. A mennyiség érkezhet továbbra is Krk felől, de reális lehet az osztrák irány (Baumgarten/HAG), illetve a német–cseh–szlovák útvonal is.
További gyakorlati árnyalat, hogy a szerződést kötő MVM-csoport régiós portfólióban értékesít, így a lekötött mennyiség nem kizárólag belföldi felhasználásként jelenhet meg.
Az ilyen szerződések esetében az árak sem nyilvánosak, ám a rugalmas beszerzési mód és szállítási irányok alapján Bárány Péter úgy fogalmazott, a hosszú távú európai gázszerződések jellemzően gázpiaci csomópontok áraihoz kötöttek, például a holland TTF piachoz, és gyakran tartalmaznak az adott indexhez képest kedvezményt.
A végső árképzésben az alap gázárhoz hozzáadódnak a logisztikai, visszagázosítási és hálózathasználati tételek is, ezért van időszak, amikor a nyugati, LNG-alapú portfólió versenyképes a vezetékes orosz forráshoz képest, és van, amikor kevésbé.
A mostani geopolitikai helyzetben az is látszik, hogy Oroszország Ázsia felé fordul, így Európának nem feltétlenül kínálja a korábban megszokott kondíciókat; közben az uniós piaci árak a 2022-es sokk után mérséklődtek, de továbbra is a piaci helyzet dönti el a mindenkori viszonyokat.