A Money.hu szakértői árnyalták a képet, egy városi vagy megyeszékhelyi ingatlan általában forgalomképesebb, ezért jobb értéket kap az értékbecslésnél, mint egy kisebb településen lévő ingatlan, vályogházak pedig általában kisebb településeken találhatóak nagyobb arányban.
Még egy tényezőre felhívták a figyelmet, sok vidéki ingatlannál előfordul, hogy a telken belül utólag történt bővítés, hozzáépítés vagy átalakítás, amit nem vezettek át a földhivatalnál. Ez akár az egész hitelfelvételt is megnehezítheti. Akadt olyan ház, ahol a tulajdonos áthelyezte a gépészetet a ház melletti garázsba, ám az nem szerepelt a hivatalos térképmásolaton, a bank szemében a gépészet egy „nem létező” helyiségben volt – így az ingatlan hivatalosan nem felelt meg a lakhatási feltételeknek.
Éppen ezért az ingatlan első megtekintésekor vagy előtte,
mindig el kell kérni és át kell nézni a tulajdoni lapot, a térképmásolatot és az esetleges megosztási szerződéseket.
Amennyiben hiteligény kerül szóba a vásárlás kapcsán, érdemes előzetes értékbecslést kérni a választott banktól, hogy ne a foglaló átadása után derüljön ki, ha valami hiányzik a térképmásolatról, vagy az ingatlan műszaki állapotával kapcsolatban probléma.
Az előbbiek tükrében Szegő Péter összegzése szerint a bankok a vályog/vegyes falazatot gyakran alacsonyabb fedezeti értéken számolják, tipikusan a piaci ár 40–60 százalékát tekintik hitelbiztosítási értéknek, emiatt a ténylegesen felvehető hitel esetében harminc-, de akár ötvenszázalékos önerő is szükséges lehet. A Money.hu szakértői szerint kisebb településeken gyakran a téglaépítésű ingatlanok esetében is inkább 25-30 százalék önerővel kell számolni. Igaz, bár az önerő nagyobb, az ekként kifizetett összeg viszont nem feltétlenül, hiszen a teljes ár alacsonyabb egy kistelepülésen mint egy egyetemi városban.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!