Az előrejelzés szerint a globális energiaigény 2035-re 15 százalékkal emelkedik a jelenlegi szinthez képest. A prognózis a meglévő kormányzati politikákat veszi figyelembe, és nem az éghajlati célok elérésére irányuló törekvéseket. Az IEA legutóbb 2019-ben alkalmazta a „jelenlegi politikai helyzet” forgatókönyvét előrejelzéseihez, majd 2020-tól áttért a tiszta energiára való átállásnak és a század közepére kitűzött nettó nulla kibocsátás elérését célzó ígéretekhez jobban megfelelő előrejelzésekre. Az idei előrejelzésben már nem szerepel az ígéretek forgatókönyve.
A növekedés motorjai az IEA szerint a feltörekvő gazdaságok, India, Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika lesznek, amelyek átveszik a dinamikát Kínától, amely 2010 óta a globális olaj- és gázigény növekedésének felét, valamint az áramigény bővülésének hatvan százalékát adta. Az energiafogyasztás növekedése a feltörekvő régiókban gazdasági fejlődést, az energiaintenzív ipari és szolgáltatási szektorok bővülését vonja majd maga után.
A jelentés szerint az olajpiacon rövid távon bőséges kínálat várható, amit a jelenlegi 60-65 dolláros árak is tükröznek a geopolitikai feszültségek ellenére. A globális olajigény növekedése mérséklődik, de továbbra is jelentős a közlekedés és ipar miatt; a feltörekvő gazdaságok veszik át a bővülés nagy részét Kínától.
A kereslet növekedése azonban mérséklődik: a WEO-jelentés rámutat, hogy az olajkereslet bővülése lassabb lehet, különösen ha az átállás és az alternatív energiák terjedése gyorsul. A jelenlegi politikai forgatókönyv szerint a globális LNG-piac 2024-ben körülbelül 560 milliárd köbméterről 2035-re 880 milliárd köbméterre, 2050-re pedig 1020 milliárd köbméterre nő, amit az adatközpontok és a mesterséges intelligencia növekedése által ösztönzött energiakereslet növekedése hajt.
A kínálatoldalon új LNG-exportnövelő és bővülő finomítási kapacitások jelennek meg és fejtenek majd ki árnyomást az olaj- és gázpiacokon: 2030-ra mintegy háromszázmilliárd köbméter új LNG-exportkapacitás lép működésbe, ami ötvenszázalékos globális kínálat-növekedést jelent. Ennek fele az Egyesült Államokban, húsz százaléka Katarban épül ki.
A jelentés kiemeli, hogy bár jelenleg az olaj- és gázkínálat viszonylag stabilnak látszik, a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
A földgázigényt felfelé módosították a WEO-ban, főként az ipari és áramtermelési igények miatt; a bővülés elsősorban a feltörekvő régiókra koncentrálódik. A jelentés szerint különösen az elektromos energia szerepe erősödik az energiakeresletben, az áramfogyasztás gyorsabban növekszik, mint az összes energiafelhasználás.
