A befektetések már most is nagy részben az elektromos energiaellátásra és az elektromos végfelhasználásra irányulnak – például hálózatok, a tárolási és áramtermelési kapacitás bővítésébe. Az áramigény növekedése jórészt az adatközpontok és AI-felhasználás bővülésére vezethető vissza; 2025-ben 580 milliárd dollár befektetés várható adatközpontokba, ami meghaladja az olajellátásba irányuló 540 milliárd dollárt.
Az elektromos hálózatok, az akkumulátorok és az elektromos járművek előállításához elengedhetetlen kritikus ásványok finomításának/feldolgozásának földrajzi koncentrációja magas marad: egy ország dominál mintegy húsz kulcsfontosságú ásványi anyag finomításának mintegy hetven százalékában, ami 2020 óta tovább erősödött (különösen nikkel és kobalt esetében). A szóban forgó ásványi anyagok döntő szerepet játszanak az MI-csipek, a sugárhajtóművek, a védelmi rendszerek és más stratégiai iparágakban is.
A bejelentett projektek alapján a diverzifikáció lassú, ami szűkös kínálatot okozhat, növelve ezáltal a geopolitikai függőségi viszonyokat. Két évtizedes stagnálás után a globális atomenergia-termelőkapacitás legalább harmadával bővül 2035-re, hagyományos nagy léptékű erőművek és új fejlesztések (például kis moduláris reaktorok) révén. Az atomenergia iránti keresletet a gazdasági növekedés és az MI-szolgáltatások stabil áramellátás iránti igénye erősítette fel.
A WEO-jelentés hangsúlyozza, hogy a kereslet-kínálati egyensúly fenntartása érdekében a kormányoknak diverzifikálniuk kell a forrásokat és növelniük a nemzetközi együttműködést, miközben a hagyományos olaj- és gázpiaci, illetve az ásványok és az elektromos áram által újonnan jelentkező kockázatok együttes kezelése kulcsfontosságú a turbulens piacokon. A kiadvány alapvetően nem előrejelzés, hanem a beruházási és politikai döntési pontok sorra vételének a szándékával készült.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!