A csütörtöki forgalmi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar földgázhálózatba beáramló földgázmennyiség számottevő hányada már alternatív forrásokból, nem a hagyományos keleti útvonalon érkezett. A hazai ellátásbiztonságot ma már öt különböző irányból érkező betáplálás szavatolja, amelyek közül csupán egy, a Szerbia felőli pont szállít a hosszú távú szerződés keretében orosz földgázt. A többi útvonal a tudatosan felépített diverzifikációs stratégia eredményeként biztosít hozzáférést a nemzetközi piacokhoz, írja a Világgazdaság.
Megindult a gázáradat Magyarország felé
Az alternatív útvonalak közül jelenleg a legjelentősebb az Ausztria felől érkező HAG-vezeték. Ennek szerepe különösen felértékelődött azóta, hogy 2024. december 31-én lejárt az orosz–ukrán tranzitszerződés, amelyet Kijev nem hosszabbított meg. Emiatt az Ukrajnán és Ausztrián keresztül korábban hazánkba érkező orosz import (évi másfél milliárd köbméter) megszűnt, így az Ausztria felől most beáramló földgáz már más forrásból származik. Ugyanez érvényes a Horvátország és Románia felől érkező mennyiségekre is, amelyek jellemzően az európai cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálokról származnak.
Új adatok érkeztek
A csütörtök délutáni adatok alapján a legnagyobb mennyiség, óránként mintegy 911 ezer köbméter továbbra is a szerb útvonalon érkezett. Az alternatív forrásokból beáramló mennyiség azonban ennek már több mint a harmadát tette ki: Ausztria felől 239 ezer, Románia felől 78 ezer, Horvátország felől pedig 58 ezer köbméter érkezett óránként. Az összesen közel 1,3 millió köbméteres beáramló mennyiség jól mutatja a magyar hálózat robusztusságát.
Magyarország nem csupán a saját ellátását biztosítja, hanem a régió energiabiztonságában is kulcsszerepet játszik tranzitországként. Az országba érkező gáz mintegy felét azonnal továbbítjuk: óránként 403 ezer köbméter Ukrajna, 260 ezer köbméter pedig Szlovákia felé hagyta el a magyar hálózatot.
A hazai ellátás biztonságát a magas tárolói töltöttségi szint is garantálja. A magyarországi tárolók töltöttsége meghaladja a 69 százalékot, ami az ország éves gázfelhasználásának közel felét teszi ki. Ezzel szemben az ukrán tárolók töltöttsége alig haladja meg a 28 százalékot, ami a téli időszak közeledtével kiemeli a stabil és felkészült magyar energiapolitika fontosságát.
