Ezeket kellett túlélni idén – rendkívüli csapások a mezőgazdaságban

Alaposan tesztelte a magyar mezőgazdaság ellenálló képességét a 2025-ös év: klimatikus, járványügyi és piaci csapások sora érte. Az aszály és az állatbetegségek ellenére az ágazat teljesítménye jobb volt a tavalyinál, amihez a célzott kormányzati beavatkozások és a gazdálkodók javuló alkalmazkodó képessége is kellett.

Fotó: PHILIPP SCHULZE Forrás: DPA

Pontos statisztikai adatok még nem ismertek, de abban egyetértenek a mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek, hogy 2025-ben több száz milliárd forintos kár érte a magyar agráriumot. A szántóföldi növénytermesztésben a forró nyár és a csapadékhiány okozta a legnagyobb károkat. A kormány már májusban megalakította az aszályvédelmi operatív törzset, és cselekvési tervet is elfogadott. Ennek részeként 4,7 milliárd forinttal járult hozzá a vízügyi igazgatóságok munkájához, amelynek eredményeként az Agrárminisztérium szerint a tényleges aszálykár kisebb lett annál, mint amennyi védekezés nélkül az időjárási körülmények alapján lehetett volna. Az agrártárca adatai szerint a 2022-es szárazsághoz képest az aszály okozta 2025-ös kár tényleges mértéke mintegy harmadára csökkent. 

Az idei évet sem úszták meg a kukoricatermesztők aszály nélkül / Fotó: LIU MINGXIANG / CFoto

Emellett a folyók alacsony vízszintje ellenére sikerült 1,05 milliárd köbméterrel több vizet megtartani a tájban. A kormány 10 milliárd forint összegben átvállalta az öntözővíz díját, és 5 milliárd forintig térítésmentessé tette a gazdáknak a vízkészletjárulékot, ami segített abban, hogy több vizet tudjanak kijuttatni a a földekre. A gazdálkodók 556 ezer hektárra jelentettek be kárt, míg ez a szám a 2022-es történelmi nagy aszály idején csaknem háromszorosa volt, és meghaladta az 1,434 millió hektárt.

Az aszály és a fagykárok idén együtt pusztítottak

A tárca összesítése szerint az intézkedések hatékonyságát mutatja az is, hogy az őszi betakarítási munkálatok végeztével elmondható, hogy 

a gazdák idén 30 százalékkal kisebb vetésterületről 40 százalékkal több termést takarítottak be a 2022-es évihez képest. 

Az idei 3,8 millió tonna kukoricatermés 1 millió tonnával több, mint 2022-ben.

A gyümölcstermesztés már a virágzás idején elvesztette az esélyét arra, hogy jó terméseredményeket produkáljon, az április 7-e és 10-e közötti fagyok ugyanis 37 ezer hektárt érintettek, amiből

• 15,7 ezer hektáron almát
• 6,5 ezer hektáron meggyet,
• 3,7 ezer hektáron kajszit,
• 2,8 ezer hektáron pedig szilvát

termelnek. Azaz termeltek volna, mert a gyümölcsök csupán az átlagos mennység negyedét-ötödét termették. A tavaszi fagy mellett – amelynek jellege miatt egyébként az esetek döntő többségében még a korszerű fagyvédelmi berendezésekkel felszerelt ültetvényekben sem lehetett védekezni – a nyári aszály szintén nagy károkat okozott az ültetvényeken. A fizetőképesség fenntartása érdekében a kormány lehetővé tette a kárenyhítési juttatások előlegfizetését, így 1,45 milliárd forint jutott el a termelőkhöz a megszokottnál jóval korábban. Emellett az Európai Bizottság döntése nyomán további 4,2 milliárd forinthoz juthattak a kárt szenvedett termelők.

A szőlőültetvényeket szintén érintette a tavaszi fagykár, de a vegetáció későbbi indulása miatt azok kevésbé érzékenyek az áprilisi súlyos lehűlésekre. Nem úszta meg az ágazat azonban csapás nélkül 2025-öt. A Magyarországon először 2013-ban a Zalai borvidéken megjelent, eddig azonban inkább csak potenciális fenyegetésnek tekintett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ugyanis 2025-ben egy kivételével az összes magyarországi borvidéken terjedt. Ez sokkhatásként érte a borágazatot, mert 

világossá vált, hogy a betegség a magyar borászat hosszú távú versenyképességét veszélyezteti. 

A fertőzés lassítására indított országos programra a kormány 3,8 milliárd forintot biztosított, amelynek keretében légi permetezések, drónos felderítések és helyszíni szemlék zajlottak több ezer hektáron.

Vírus vírus hátán

Az állattenyésztők már hosszú évek óta elszenvedik a veszélyes vírusok okozta károkat, elegendő csak a madárinfluenzára vagy az afrikai sertéspestisre gondolni. A madárinfluenza visszatérő jelenléte évente 15–20 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre, miközben exportkorlátozásokkal is jár. A kockázatok csökkentése érdekében a baromfitelepek sűrűségének mérséklésére szolgáló támogatási keret 4 milliárd forintra emelkedett.

Az afrikai sertéspestisnél a legfontosabbat, vagyis a házisertés-állomány mentességét sikerült megőrizni, pedig Horvátországban a határhoz közeli telepeken ütötte fel a fejét a kór. A házi sertések mentessége kulcsfontosságú a sertéshúspiac és az export szempontjából.

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) 50 év után bukkant fel ismét idén tavasszal, ami hatalmas gazdasági kihívást jelentett az állattenyésztésben. A betegség terjedése az egész gazdaságot megfojthatta volna, de a szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhetően öt Győr-Moson-Sopron megyei telep megfertőződése után sikerült megállítani a vírust. A hatósági korlátozásokat június 6-án oldották fel, szeptember 10-ei hatállyal pedig Magyarország visszaszerezte az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerinti mentességét. Ez feltétele annak, hogy a harmadik országokkal helyreálljon a kereskedelem. Az érintett telepek számára több mint 8,15 milliárd forint kártalanítást fizettek ki. Az elszenvedett kár azonban jóval nagyobb, és nemcsak a szarvasmarha-ágazatot érte, hanem például a sertés- és a juhexport is kárát látta az RSZKF megjelenésének.