Ezeket kellett túlélni idén – rendkívüli csapások a mezőgazdaságban

Alaposan tesztelte a magyar mezőgazdaság ellenálló képességét a 2025-ös év: klimatikus, járványügyi és piaci csapások sora érte. Az aszály és az állatbetegségek ellenére az ágazat teljesítménye jobb volt a tavalyinál, amihez a célzott kormányzati beavatkozások és a gazdálkodók javuló alkalmazkodó képessége is kellett.

Fotó: PHILIPP SCHULZE Forrás: DPA

A szőlőültetvényeket szintén érintette a tavaszi fagykár, de a vegetáció későbbi indulása miatt azok kevésbé érzékenyek az áprilisi súlyos lehűlésekre. Nem úszta meg az ágazat azonban csapás nélkül 2025-öt. A Magyarországon először 2013-ban a Zalai borvidéken megjelent, eddig azonban inkább csak potenciális fenyegetésnek tekintett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma ugyanis 2025-ben egy kivételével az összes magyarországi borvidéken terjedt. Ez sokkhatásként érte a borágazatot, mert 

világossá vált, hogy a betegség a magyar borászat hosszú távú versenyképességét veszélyezteti. 

A fertőzés lassítására indított országos programra a kormány 3,8 milliárd forintot biztosított, amelynek keretében légi permetezések, drónos felderítések és helyszíni szemlék zajlottak több ezer hektáron.

Vírus vírus hátán

Az állattenyésztők már hosszú évek óta elszenvedik a veszélyes vírusok okozta károkat, elegendő csak a madárinfluenzára vagy az afrikai sertéspestisre gondolni. A madárinfluenza visszatérő jelenléte évente 15–20 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre, miközben exportkorlátozásokkal is jár. A kockázatok csökkentése érdekében a baromfitelepek sűrűségének mérséklésére szolgáló támogatási keret 4 milliárd forintra emelkedett.

Az afrikai sertéspestisnél a legfontosabbat, vagyis a házisertés-állomány mentességét sikerült megőrizni, pedig Horvátországban a határhoz közeli telepeken ütötte fel a fejét a kór. A házi sertések mentessége kulcsfontosságú a sertéshúspiac és az export szempontjából.

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) 50 év után bukkant fel ismét idén tavasszal, ami hatalmas gazdasági kihívást jelentett az állattenyésztésben. A betegség terjedése az egész gazdaságot megfojthatta volna, de a szigorú járványügyi intézkedéseknek köszönhetően öt Győr-Moson-Sopron megyei telep megfertőződése után sikerült megállítani a vírust. A hatósági korlátozásokat június 6-án oldották fel, szeptember 10-ei hatállyal pedig Magyarország visszaszerezte az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerinti mentességét. Ez feltétele annak, hogy a harmadik országokkal helyreálljon a kereskedelem. Az érintett telepek számára több mint 8,15 milliárd forint kártalanítást fizettek ki. Az elszenvedett kár azonban jóval nagyobb, és nemcsak a szarvasmarha-ágazatot érte, hanem például a sertés- és a juhexport is kárát látta az RSZKF megjelenésének.