Hová és hogyan érdemes ma egymillió dollárt befektetni? - itt van a profik válasza

Geopolitikai feszültségek, változó jegybanki politika és mesterséges intelligencia-vezérelt tőkepiaci boom között ma már az sem egyszerű kérdés, hová tegyen 1 millió dollárt egy befektető. A nagy nemzetközi befektetési házak üzenete mégis egyértelmű: maradni a piacokon, szélesen diverzifikálni, és a hosszú távú strukturális trendekre építeni.

Befektetési tanács: maradni a piacokon, szélesen diverzifikálni, és a hosszú távú strukturális trendekre építeni. Forrás: Shutterstock

Azok a befektetők, akik ma azt mérlegelik, hová tegyenek 1 millió dollárt, egyszerre néznek szembe változó jegybanki politikákkal, háborúkkal és növekvő geopolitikai kockázatokkal. A nagy befektetési házak stratégái mégis viszonylag egyszerű üzenetet fogalmaznak meg: maradjanak bent a piacokon, maradjanak diverzifikáltak, és hosszú távú, strukturális trendekre – például az ipari beruházásokra és a minőségi kötvényekre – építsenek.

Befektetés: a profik megmondát hová érdemes tenni 1 millió dollárt Fotó: SILAS STEIN / DPA

A CNBC Pro több tapasztalt vagyonkezelőt kérdezett meg arról, hogyan osztanának el ma 1 millió dollárt különböző kockázati profilú ügyfelek számára.

Mérsékelt kockázat: klasszikus 60–40, modern köntösben

A kiegyensúlyozott, mérsékelt kockázatvállalású befektetők számára a Citi Wealth szerint nincs ok a visszahúzódásra: portfóliójuknak teljes mértékben befektetve kell maradnia, a hátteret a stabil jövedelmi kilátások és az AI-vezérelt tőkeberuházási ciklus adják.

Lui Chee Ming, a Citi Ázsia déli régiójának befektetési tanácsadási vezetője egy több eszközosztályból felépített, diverzifikált portfóliót tart ideálisnak. Az 1 millió dolláros vagyon esetében a következő megosztást vázolta:

• 60% részvény,
• 37% fix kamatozású eszköz (kötvények),
• 2% árupiaci eszköz, elsősorban arany fedezeti céllal,
• 1% készpénz likviditási tartaléknak.

A részvényrészen belül a Citi láthatóan az Egyesült Államokra tesz:

• 38 százalékpontot az amerikai nagyvállalatok kapnak,
• 13-at a fejlett, nem amerikai piacok,
• 9-et a feltörekvő országok – enyhe felülsúlyozással Európában és Kínában, ahová a tőkeáramlások a szakértők szerint egyre inkább elindulnak az USA-ból.

Lui a mesterséges intelligenciát „korunk legfontosabb strukturális növekedési trendjének” nevezi. Az értékelések túlárazottságával kapcsolatos félelmeket elismeri, mégis arra számít, hogy a „termelékenységi forradalom” és a lazuló monetáris politika együtt támogatja majd a hozamokat.

Chris Fasciano, a Commonwealth Financial Network vezető piaci stratégája szintén a 60–40-es keretrendszerre épít, de szerinte eljött az idő, hogy a portfóliók „szélesebbé” váljanak. Úgy látja, a nemzetközi részvények – különösen Európa az újjáinduló fegyverkezési ciklus és infrastruktúra-fejlesztések miatt – végre érdemi felzárkózási esélyt kaphatnak.

Agresszív befektetők: nagyobb részvényhányad, több AI, alternatívák

A magasabb kockázattűrő képességű ügyfelek esetében Lui szerint logikus lépés a nagyobb részvény- és tematikus kitettség, különös tekintettel azokra a növekedési sztorikra, amelyekben a háznak a legnagyobb a meggyőződése – ilyen az AI és általában a technológiai szektor.

Az ilyen befektetők számára megjelennek az úgynevezett strukturált termékek és a magánpiaci befektetések is, amelyek magasabb hozamot kínálhatnak, ugyanakkor kevesebb likviditással és összetettebb kockázatokkal járnak.

David G. Dietze, a Dietze Wealth Management vezető befektetési stratégája szerint a nagyon agresszív befektetők akár 100 százalékos részvénykitettséget is megindokolhatnak – feltéve, hogy hosszú időtávra gondolkodnak, és elviselik a nagy kilengéseket.

Az AlTi Global – amely elsősorban ultramagas nettó vagyonú ügyfelekkel dolgozik – még tovább lép az alternatívák felé. Nancy Curtin befektetési igazgató egy rugalmas keretet vázol:

• 40% részvény,
• 30% kötvény,
• 20% magánhitel,
• 10% készpénz.

A tehetősebb ügyfelek esetében a magánpiaci és alternatív befektetések súlya rendszerint még nagyobb. Curtin szerint a generatív mesterséges intelligencia egy hosszan tartó innovációs ciklust indít el, és az ilyen, innováció vezérelt bikapiacok jellemzően tartósabbak, miközben a magasabb értékeléseket is elbírják.

Curtin az USA újraiparosítására és beruházási hullámára is felhívta a figyelmet.

A mesterséges intelligencia-kitettséget szerinte nemcsak a technológiai óriásoknál, hanem az iparban, az egészségügyben, a logisztikában és a feltörekvő piacokon is érdemes növelni. A magánhitel pedig szerinte továbbra is „alapallokáció”, amely vonzó felárat kínál a nyilvánosan jegyzett kötvényekhez képest – igaz, egyre nagyobb hangsúlyt kap a gondos partner- és eszközválasztás, mert nő a szerkezetátalakítások kockázata.

A vagyonvédelmi megfontolásokra reagálva Curtin egyfajta „mini védelmi csomagot” is ajánl:

• nagyjából 5% készpénz likviditásra,
• 5% arany,
• és körülbelül 1% bitcoin a fiatalabb ügyfeleknek, az adósságok felduzzasztása és az infláció elleni fedezetként.

Óvatos befektetők: minőségi kötvény, osztalék, stabilitás

A konzervatív portfóliók esetében a nagy vagyonkezelők körében alapvető konszenzus mutatkozik: jövedelem és minőség legyen az első számú szempont. A Citi szerint a visszafogottabb kockázatvállalású ügyfeleknek a portfóliójukban:

• nagyobb arányban kellene fix kamatozású eszközöket tartaniuk,
• a részvényoldalon pedig osztalékfizető, erős mérleggel és stabil bevételekkel rendelkező vállalatok domináljanak.

Dietze ehhez annyit tett hozzá, hogy a konzervatív befektetőknek inkább a magas minőségű, rövidebb futamidejű kötvényekre kellene építeniük, és kerülniük a magas hozamú (bóvli) papírok túlzott súlyát. A készpénzt ugyan nem tekinti befektetésnek, de szerinte „azonnali likviditása miatt a volatilitás egyik legjobb ellensúlya”.

Saját konzervatívabb allokációs javaslata így néz ki:

• 70% részvény,
• 25% fix kamatozású eszköz,
• 5% készpénz.

Ágazati szinten Dietze az energiaszektorban lát értékalapú lehetőségeket: 

szerinte a fosszilis energiahordozók termelői viszonylag alacsony értékeltségen forognak, miközben a befektetők figyelme egyre inkább az atomenergiára és az elektromos áramra irányul

. Úgy véli, hogy az alacsonyabb kamatszintek élénkíthetik a gazdasági aktivitást és az energiafogyasztást – ez pedig idővel árazódhat a részvényekben is.

„Nem szabad túlreagálni a politikát”

A recesszió kockázatát és a vámok, tarifák körüli bizonytalanságot a megszólaló szakértők nem söprik a szőnyeg alá, de egy dologban nagyjából egyetértenek: nem érdemes minden politikai fordulatra pánikszerűen reagálni.

Dietze szerint a részvények árfolyama még recesszió idején is emelkedhet, ha a befektetők azt látják, hogy az állami gazdaságélénkítő lépések jobb feltételeket teremtenek a jövőre. A kulcs üzenet így végül visszakanyarodik a kiindulóponthoz:

• maradni a piacokon,
• nem egy lapra feltenni mindent,

és olyan hosszú távú, strukturális történeteket keresni – mesterséges intelligenciától az ipari beruházásokig –, amelyek a rövid távú zajon túl is megállják a helyüket.

Megvan, mibe teszik a pénzüket a magyarok – ezeket a befektetéseket keressük

Az év végi pénzügyi döntések idején a magyar lakosság megtakarítási szokásai látványosan átalakulnak. A legtöbb háztartás most hozza meg az idei adójóváírások maximalizálásával, a jövő évi befektetési megtakarítást érintő terveikkel vagy éppen az ünnepi kiadásokkal kapcsolatos pénzügyi döntéseket. A Magyar Nemzet korábban megírta, az is kiderült, hogy a személyi jövedelemadó alól mentességet élvező édesanyák mennyi megtakarítást terveznek. A teljes cikk itt olvasható.