Elárulták, hogy mi a kormány célja a gazdasággal

Az is látni, hogy most mi lesz a növekedés legfontosabb hajtóereje.

A kormány célja, hogy több lábra álljon a gazdasági növekedés Forrás: Shutterstock

– A kormány legfontosabb célkitűzése, hogy több lábra tudjon állni a gazdaság, és a fogyasztás mellett növekedésnek induljanak a beruházások. Ezt a célt szolgálják az adócsökkentések és a gazdaságfejlesztő programok – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián.

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által szervezett GEKonomic - Gazdasági várakozások 2026 konferencián kifejtette: a fogyasztás megbízható, stabil támasza a magyar gazdaságnak, tartósan két százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, e nélkül nem lenne növekedés. Ezt azonban az elmúlt években a beruházások és a külső kereslet visszaesése lehúzta.

Továbbra is kedvezőtlen a nemzetközi gazdasági környezet, a vámháború és a kedvezőtlen vámmegállapodás hatásait a kormány különböző intézkedésekkel próbálja ellensúlyozni.

Tavaly év végén hirdetett a kormány egy hat pontból álló gazdaságpolitikai célrendszert, amely a gazdaságfejlesztést, a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását, az adócsökkentő politika és a bérkonvergencia folytatását, a lakhatási támogatásokat, valamint az infláció elleni lépéseket tartalmazza.

– A kkv-kat a kormány 4+1 pontos támogatási programmal segíti, amely kedvező forráslehetőségeket, adócsökkentéseket, adminisztrációcsökkentést, energiahatékonysági beruházások ösztönzését és a mesterséges intelligencia elterjesztésének támogatását tartalmazza – ismertette a távirati iroda tudósítása szerint.

A beruházások ösztönzésére a kormány minden támogatást igyekszik megadni a kkv-knak; ezt szolgálja a Demján Sándor-program, valamint a vállalati adó- és adminisztrációcsökkentő intézkedések sora.

– A vállalati hitelkihelyezések uniós összevetésben alacsony szinten állnak, így ezen a területen is jelentős tér van a növekedésre – húzta alá.

A jövő év energetikai áttörést hozhat

Az energetikában Magyarország világelső a napelemes kapacitás termelésarányos méretében és most a tárolókapacitásokat kell növelni. A jövő év energetikai áttörést hozhat, több támogatási program már elindult, köztük a ötvenmilliárd forint vállalati energiatárolási program, valamint a héten bejelentett lakossági energiatárolást támogató konstrukciók.

A lakáspiacra kitérve elmondta: az Otthon start programmal beindult a jelzáloghitelezés, de a háztartások hitelpenetrációja továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. 

Már látható a fordulat az építési engedélyek számában, amit a tavaly elindított lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is támogattak. Így a következő években tízezres nagyságrendben kerülhetnek a piacra újépítésű lakások.

Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője elmondta, hogy idén 0,4, jövőre 2,7 százalékos növekedéssel számolnak, ami elmarad a márciusban várt 2,4, illetve négyszázalékos előrejelzéstől.

A növekedés legfontosabb hajtóereje a fogyasztás lesz, a beruházások tíz negyedév csökkenés után az év utolsó három hónapjában negyedéves viszonylatban már növekedhetnek az idén. A nettó export a fogyasztás és beruházások magas importigénye miatt jövőre még nem támogatja a bővülést, míg a reálbérek növekedése jövőre 6,7 százalékra gyorsulhat.

Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban három százalék alá csökkenhet, az ársapka-intézkedések kivezetésének függvényében a jövő év második felében átmenetileg gyorsulhat, de az év egészében a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat. Az éves átlagos infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet.

Az MGFÜ előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 4,8 százalék lehet, a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékról 73,0 százalékra csökkenhet jövőre.