A lakáspiacra kitérve elmondta: az Otthon start programmal beindult a jelzáloghitelezés, de a háztartások hitelpenetrációja továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól.
Már látható a fordulat az építési engedélyek számában, amit a tavaly elindított lakhatási tőkeprogram és más kormányzati intézkedések is támogattak. Így a következő években tízezres nagyságrendben kerülhetnek a piacra újépítésű lakások.
Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ makrogazdasági osztályának vezető elemzője elmondta, hogy idén 0,4, jövőre 2,7 százalékos növekedéssel számolnak, ami elmarad a márciusban várt 2,4, illetve négyszázalékos előrejelzéstől.
A növekedés legfontosabb hajtóereje a fogyasztás lesz, a beruházások tíz negyedév csökkenés után az év utolsó három hónapjában negyedéves viszonylatban már növekedhetnek az idén. A nettó export a fogyasztás és beruházások magas importigénye miatt jövőre még nem támogatja a bővülést, míg a reálbérek növekedése jövőre 6,7 százalékra gyorsulhat.
Az infláció a bázishatások miatt 2026 első hónapjaiban három százalék alá csökkenhet, az ársapka-intézkedések kivezetésének függvényében a jövő év második felében átmenetileg gyorsulhat, de az év egészében a 2-4 százalékos toleranciasávon belül maradhat. Az éves átlagos infláció az idei 4,5 százalékról jövőre 3,6 százalékra mérséklődhet.
Az MGFÜ előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén 4,9 százalék, jövőre 4,8 százalék lehet, a GDP-arányos államadósság 73,5 százalékról 73,0 százalékra csökkenhet jövőre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!