A szakértők szerint a rendelet a szabadalmaztatással kapcsolatos aggályokat is kezeli. Bár a szabadalmi szabályok továbbra is az EU biotechnológiai irányelv hatálya alá tartoznak, az NGT-keret kiegészítő átláthatósági követelményeket vezet be. Az NGT–1 növény vagy termék regisztrálásakor a nemesítőknek be kell nyújtaniuk minden meglévő vagy folyamatban lévő szabadalomra vonatkozó információt, amelyet nyilvános adatbázisban tesznek közzé. A vállalatok önként jelezhetik, hogy a licencek méltányos feltételek mellett elérhetők lesznek. Emellett szakértői csoport vizsgálja majd a szabadalmaztatás hatásait
- az innovációra,
- a vetőmagellátásra és
- a versenyképességre.
A rendelet hatályba lépését követő egy éven belül az Európai Bizottság tanulmányt tesz közzé a szabadalmak hatásairól, és szükség esetén további jogszabályokat javasolhat.
A versenyképességet kell növelni
A támogatók szerint az új keret erősítheti az EU agrár-élelmiszeripari versenyképességét, csökkentheti a külső függőséget, és
segítheti a gazdálkodókat olyan fajtákhoz való hozzáférésben, amelyek jobban viselik az aszályt, az áradásokat vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek.
A javaslatcsomag ellenzői ugyanakkor környezeti és egészségügyi kockázatokra figyelmeztetnek, valamint hangsúlyozzák, hogy a fogyasztói választás szabadságát meg kell őrizni a génszerkesztett élelmiszerek esetében is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!