A genom szerkesztése maradhat, a GMO továbbra sem elfogadott

Elvi megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között az új genomikai technikákról. A génszerkesztési is magában foglaló megállapodást még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.

GMO kontra génszerkesztés Fotó: JEAN-PIERRE MULLER Forrás: AFP

Az uniós tanács, valamint a parlament közötti elvi egyezség az új genomikai technikák, vagyis az NGT-k jogi keretéről szól, ami kiterjed a növénynemesítésre, a címkézési szabályokra és a szabadalmi rendelkezésekre. A hírről beszámoló FruitVeB által idézett írás szerint az új NGT-k olyan nemesítési módszereket jelentenek, mint például a génszerkesztés, amely egy szervezet genetikai állományának meghatározott részét módosítja anélkül, hogy idegen fajból származó DNS-t illesztene be. A javaslat támogatói hangsúlyozzák, hogy az így létrejövő tulajdonságok természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is előfordulhatnak, ami megkülönbözteti az NGT-ket a korábbi génmódosítási eljárásokkal létrejött növényektől (GMO), amelyek idegen gének beillesztésére épültek (és amelyeket egyébként a magyar kormány ellenez).

A génszerkesztés egy harmadik út lehet Fotó: IGOR STEVANOVIC/SCIENCE PHOTO/IST

Az elvi megállapodás értelmében számos NGT-növény kikerülne a jelenlegi GMO-szabályozás alól, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az ilyen technikákkal előállított élelmiszerek külön jelölés nélkül is forgalomba hozhatók lennének, ugyanakkor az NGT-1 kategóriába tartozó vetőmagokon és szaporítóanyagokon ezt fel kellene tüntetni, hogy a termelők fenntarthassák NGT-mentes ellátási láncaikat. 

A javaslat lényege tehát, hogy az NGT–1 növényeket a hagyományos nemesítésből származókkal egyenértékűként ismernék el.

A génszerkesztés sem jelentene mindig kivételt

Az NGT–1 növények nem hordozhatnak gyomirtószer-toleranciát vagy nem termelhetnek ismert rovarölő anyagokat. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező növények az NGT–2 kategóriába kerülnek, és továbbra is a GMO-szabályozás hatálya alá esnek, beleértve az engedélyezést, a monitorozást és a kötelező jelölést. Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik az NGT–2 növények termesztését, illetve intézkedéseket hozhatnak a más termelési láncokba való nem szándékos bekerülés megakadályozására.

Érvek a génszerkesztés mellett

Jacob Jensen, az EU soros elnöki tisztét ellátó Dánia élelmiszer-, mezőgazdasági és halászati minisztere kiemelte, hogy

az új génkezelési technikák lehetővé teszik, hogy kevesebb ráfordítással többet érjünk el.

A szabályozás megfelelő alapot teremt új növényfajták kifejlesztéséhez, amelyek ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, és kevesebb műtrágyát vagy növényvédő szert igényelnek – tette hozzá Jensen.

A szakértők szerint a rendelet a szabadalmaztatással kapcsolatos aggályokat is kezeli. Bár a szabadalmi szabályok továbbra is az EU biotechnológiai irányelv hatálya alá tartoznak, az NGT-keret kiegészítő átláthatósági követelményeket vezet be. Az NGT–1 növény vagy termék regisztrálásakor a nemesítőknek be kell nyújtaniuk minden meglévő vagy folyamatban lévő szabadalomra vonatkozó információt, amelyet nyilvános adatbázisban tesznek közzé. A vállalatok önként jelezhetik, hogy a licencek méltányos feltételek mellett elérhetők lesznek. Emellett szakértői csoport vizsgálja majd a szabadalmaztatás hatásait

• az innovációra,
• a vetőmagellátásra és
• a versenyképességre.

A rendelet hatályba lépését követő egy éven belül az Európai Bizottság tanulmányt tesz közzé a szabadalmak hatásairól, és szükség esetén további jogszabályokat javasolhat.

A versenyképességet kell növelni

A támogatók szerint az új keret erősítheti az EU agrár-élelmiszeripari versenyképességét, csökkentheti a külső függőséget, és

segítheti a gazdálkodókat olyan fajtákhoz való hozzáférésben, amelyek jobban viselik az aszályt, az áradásokat vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek.

A javaslatcsomag ellenzői ugyanakkor környezeti és egészségügyi kockázatokra figyelmeztetnek, valamint hangsúlyozzák, hogy a fogyasztói választás szabadságát meg kell őrizni a génszerkesztett élelmiszerek esetében is.