Olyan sikert ért el a kormány, amelyet az Európai Bizottság is visszaigazolt

A vállalkozások számára bevezetett jelentős adócsökkentések mellett is stabilan teljesülnek az állami adóbevételek – sőt, a gazdaság fehéredésének köszönhetően tovább javultak a mutatók. A kormány elmúlt években bevezetett intézkedéseinek hatásai kézzelfogható eredményeket hoztak az adóelkerülés visszaszorításában.

Fotó: Hegedűs Márta

– Az Európai Bizottság által évente kiadott tanulmány alapján Magyarországon a 2025. december 11-én megjelent friss becslés szerint a meg nem fizetett áfa aránya a 2010-es 21,6 százalékos értékhez képest 2023-ra 14,2 százalékponttal, 7,4 százalékra csökkent az elméleti áfabevétel arányában – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). 

Ez a csökkenés nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőnek számít. A 2023-as régiós átlag (13 százalék) közel kétszerese a magyar értéknek, az összes uniós tagállamot figyelembe véve pedig a kilencedik helyet elfoglalva Magyarország az élmezőnybe tartozik. A 2010 és 2023 közötti 14,2 százalékpontos csökkenés a tagországok átlagának több mint kétszerese, ezzel Magyarországon volt az ötödik legnagyobb fehéredés (áfaréscsökkenés) a vizsgált időszakban.

A 2023-as eredmény kapcsán megjegyezhető, hogy az egy évvel korábbi érték még kedvezőbb szintet ért el, ez arra vezethető vissza, hogy a gazdasági aktivitás visszaesésével járó időszakokban az áfarés tipikusan emelkedik. A jelenség európai szinten is általános, és a magyar áfarés továbbra is az uniós átlag alatt marad, mely utóbbi 2023-ban 7,9 százalékról 9,5 százalékra emelkedett. Ezért az NGM és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részvételével a gazdaság fehéredési bizottság folyamatosan ülésezik és megvitatja, hogyan lehetne tovább csökkenteni a fekete- és szürkegazdaság arányát, ezzel is támogatva a jogkövető tisztességes vállalkozásokat.

Az adóhatóság az összes nyugtára rá fog látni

A közelmúltban ilyen jellegű intézkedés volt az eÁfa rendszer 2024. január 1-jei bevezetése (mely 2025. január 2-ával érte el teljes funkcionalitását) és mind szélesebb körben alkalmazzák. Szintén e célt szolgálta az eNyugta rendszer 2025. július 1-jei, első körben önkéntes jelleggel történt bevezetése, vagyis az áfarés csökkenésében kulcsszerepet játszó online pénztárgépek rendszerének megújításával létrejövő koncepció, amelynek lényege, hogy az e-pénztárgép a vásárlásról e-nyugtát állít ki, amelynek adatairól kötelező adatszolgáltatást teljesít a NAV felé. 

A minden nyugtára vonatkozó általános adatszolgáltatási kötelezettség pedig 2026. szeptember 1-jével élesedik, a jelzett időponttól a NAV már az összes nyugtára rá fog látni (hasonlóan a számlákhoz), ami szintén a fehéredés irányába fog hatni. 

Emellett az eNyugta bevezetésének célja a papíralapú nyugták kiváltása, így a környezet védelme, az adatszolgáltatás egyszerűsítése és átláthatóságának növelése, valamint a vállalkozások számára a működés optimalizálása is.

Mindezek mellett már jogszabályi szinten elfogadott intézkedés, hogy 2026. július 1-től a befogadott számlán szereplő teljes adóösszeg mellett arról az áfáról is jelenteni kell, amelyet az adózó ténylegesen levonásba helyez. Ezáltal lehetőség nyílik az áfabevallások adatainak jobb megértésére, a nem alátámasztható adateltérések feltárására, ami hozzájárul a gazdaság további fehérítéséhez.

– Magyarország eddig is az élen járt a gazdaságfehérítő intézkedések bevezetésében, amelyet az Európai Bizottság ma közzétett tanulmánya is alátámaszt. Azonban itt nem állunk meg, tovább folytatjuk a munkát tisztességesen adózó vállalkozások védelme és a gazdaság fehérítése érdekében – írta az NGM.