Macron páncéltörővel lőne Trumpra Grönland miatt – Kereskedelmi belháború szélén az atlanti szövetség

Súlyos gazdasági intézkedéseket vezethet be az Európai Unió, ha kudarcot vallanak a Fehér Házzal folytatott tárgyalások – vonták le a következtetés az eu-s nagykövetek vasárnapi találkozójuk után. Az uniós politikusok már a következő fokozatba kapcsolnának Dánia és az Egyesült Államok Grönland felett kitört csörtéjében, ám az óvatosabb államok képviselői higgadtságot várnának a diplomácia világában szokatlan módon forrófejűen nyilatkozó keménymagtól.

Sorsdöntő órák következnek Grönland számára Forrás: AFP

Nyolc diplomata és tisztviselő szerint az EU jelzésértékű kereskedelmi intézkedéseket fontolgat – köztük 93 milliárd euró értékű vámot az Egyesült Államokkal szemben – hogy eltántorítsa az amerikai elnököt attól, hogy megpróbálja megszerezni az irányítást Dánia sarkvidéki területei felett. A Politico tudósítása szerint a vasárnapi háromórás brüsszeli találkozójukon a blokk 27 kormányának diplomatái hangsúlyozták annak fontosságát, hogy kézzelfogható lehetőségeket dolgozzanak ki a Donald Trump elleni küzdelemre arra az esetre, ha a Washingtonnal folytatott tárgyalások a következő héten nem vezetnek gyors megoldáshoz Grönland kapcsán – közölték a tisztviselők.

A dán haditengerészet hajója Grönland partjainál. / Fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix/AFP

Akár 25 százalékos vámot is kaphat a nyakába hat uniós ország Grönland miatt

A tárgyalásokat kapkodva szervezték meg, miután az Egyesült Államok elnöke február 1-jétől 10 százalékos, majd június 1-jétől 25 százalékos vámokkal fenyegetett meg hat uniós országot, valamint az Egyesült Királyságot és Norvégiát, amely országokat a Dán Királysághoz tartozó sarkvidéki területtel kapcsolatos tervei kerékkötőjének tart. Erre reagálva végül António Costa, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy összehívja az uniós vezetők csúcstalálkozóját.

„Egyértelmű, hogy meghúztunk egy határt, és elég volt, de jelenleg a lehetőségeket vitatjuk meg – ha Trump vámtarifáit bevezetik, akkor nem azt fogjuk megvitatni, hogy milyen lehetőségek vannak, hanem azt, hogy melyiket kell alkalmazni” – igyekezett keményebb hangnemet megütni egy az egyeztetésekre rálátó, de neve elhallgatását kérő uniós diplomata.

A 93 milliárd eurós megtorló vámok az EU által az Egyesült Államokkal júliusban megkötött kereskedelmi megállapodás után felfüggesztett intézkedések újraaktiválását jelentenék. Az eszköz jóval gyorsabban alkalmazható lenne, mint a többi, jelenleg tárgyalt lehetőség

– fogalmazott egy másik a nagykövetek találkozójáról információval rendelkező diplomata.

Alternatív megoldásként több tisztviselő is azt állítja, hogy az EU Kényszerellenes Eszközét (ACI), az unió „kereskedelmi bazookáját” is bevetnék, hogy megbüntessék azokat az országokat – jelen esetben az Egyesült Államokat –, amelyek piacaikat geopolitikai zsarolásra használják. Ez egy erősebb intézkedés, és nem titkolják, hogy "némi aggodalmat keltene" a blokk óvatosabb tagjaiban. Három diplomata szerint a kormányok jelenleg még nem kérték az Európai Bizottságot, hogy vesse be az eszközt.

A keménymag már most aktiválná a kényszerellenes eszközt

Ugyanakkor a vasárnapi megbeszélések előtt Emmanuel Macron francia elnök felszólította Brüsszelt, hogy aktiválja az ACI-t, amely korlátozásokat tartalmaz a külföldi közvetlen befektetésekre és a szellemi tulajdon védelmére. Macron hivatala a nagykövetek találkozója során kiadott közleményében azt közölte, hogy az elnök beszélt 

• Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel 
• és Mark Rutte NATO-főtitkárral, 

és megerősítette a „határozott, egységes és összehangolt európai válasz fontosságát a kényszerellenes eszköz aktiválásán keresztül, amennyiben az Egyesült Államok végrehajtja vámfenyegetését”.

„Sokféleképpen lehet előrelépni. Vannak más diplomáciai és gazdasági lehetőségek is a cselekvésre. Némelyikről nyilvánosan lehet beszélni, másokról nem” – fogalmazott talányosan egy uniós diplomata.

A tapasztaltabb diplomaták igykeznek hűteni a kedélyeket

Függetlenül attól, hogy az EU végül melyik opciót választja, az összes küldött azt mondta, hogy egyelőre az unió héjái is kivárnak. „Európában az az érzés uralkodik, hogy reagálnunk kell, ez egyértelmű” – mondta az egyik diplomata, akit a tárgyalásokról tájékoztattak. „De nem szabad nyomást éreznünk arra, hogy ebbe a szemtől szembeni vitába keveredjünk, ahol ők mondanak valamit, mi válaszolunk, aztán ők is válaszolnak... lehet, hogy két-három napra lesz szükségünk, hogy megvitassuk ezt, és kitaláljuk a következő lépést” – jegyezte meg ugyanő, ami már egy jóval mérsékeltebb EU-s álláspont kialakítását vetíti előre, mint arra a kezdeti kardcsörtető nyilatkozatokból lehetett következtetni.