Gazdák, figyelem, fontos határidő – eddig lehet csatlakozni a krízisbiztosítási rendszerhez

Az elmúlt év komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket. A kiszámíthatatlan klímakörnyezet és a járványos állatbetegségek megjelenése és a piaci krízisek ismételten ráirányították a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. A termelői kockázatok mérséklése érdekében megéri csatlakozni az uniós szinten egyedülálló mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez, melyre idén is február 1. és február 28. között van lehetőségük a gazdálkodóknak – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

Az Alföldön komoly pusztítást végzett az aszály a kukoricatáblákon Fotó: LIU MINGXIANG Forrás: CFoto

A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavalyi gazdálkodási évben az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás járvány mellett az afrikai sertéspestis elleni védekezés többletköltségei sújtották, a gyümölcs- és szőlőtermesztők súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el. 

Az időjárási körülmények és a járványok komoly veszteséget okoznak az agráriumban, szükséges a kárenyhítés. Fotó: MW

A kárenyhítés részletei 

Nagy István kiemelte: többek között az ezen jelenségekből fakadó piaci működési zavarok is felléptek az érintett ágazatokban, mely hatások enyhítésére a rendszerhez való csatlakozás különösen javasolt. Bár a gazdálkodással kapcsolatos döntéseket továbbra is a termelők hozzák meg, az Agrárminisztérium a lehető legtöbb eszközzel igyekszik mérsékelni a gazdálkodók jövedelemingadozását.

A kárenyhítési eszközök igénybevétele önkéntes, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszer minden eleme a termelők védelmét támogatja. 

A mezőgazdasági biztosításon és a kárenyhítésen túl érdemes a többletbiztonságot nyújtó krízisbiztosítási rendszerhez is csatlakozni. Ez a kockázatkezelési eszköz 2021 óta szolgálja azt, hogy az időjárási kockázatok mellett hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt, mint

•  állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, 
• termelési költségek növekedése, 
• piaci árak csökkenése,
• piacvesztés – amik a gazdálkodóknak jövedelemcsökkenést okozhatnak.

A rendszerhez való csatlakozással a mezőgazdasági termelő számára hároméves elkötelezettséget jelent a tagsági jogviszony létesítése. Az aktív termelői tagsággal rendelkező gazda az agrárkárenyhítési eljárásban a vonatkozó jogszabály alapján ugyanakkora mértékű kárenyhítési juttatásra jogosult, mint a díjrendezett mezőgazdasági biztosítással rendelkező termelő. A csatlakozást követően a gazdáknak évente egy igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell befizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére. A gazdálkodót a tagsági jogviszony fennállása alatt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ami egyrészt a jövedelemre, másrészt az üzemméretre vonatkozó adatokra terjed ki. Azonban ez az adatszolgáltatás mostanra lényegesen egyszerűsödött, csökkentve ezzel a gazdákra háruló adminisztratív terheket. A kompenzáció kifizetésére pedig a korábbi években megszokottnál hamarabb kerülhet sor, mely mellett a kompenzáció mértéke is kiemelkedő, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendszer az igazoltan kieső gazdálkodói jövedelem akár 70 százalékát is tudta kompenzálni – részletezte Nagy István.

A krízisbiztosítási rendszer ismertetéséről és a rendszerhez való csatlakozás részleteiről letölthető tájékoztató segíti a termelőket.