A legfontosabb szerep jutott Magyarországnak a földgázpiacon

Magyarország mára regionális gázhubbá, vagyis gázelosztó központtá vált. Jelentős mennyiségű földgázt importálunk – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából. A magyar földgázpiac szerepe már nem pusztán fogyasztói, hanem egyre inkább tranzit- és elosztó jellegű.

A 2025-ös év a magyar földgázrendszer számára összességében kedvezőnek mondható, mivel a gázelosztói szerep erősödött és a diverzifikáció is elindult Forrás: AFP

Magyarország saját földgázkitermeléssel is rendelkezik, ez a belföldi szükséglet 15-20 százalékát képes fedezni. Az elmúlt évben a hazai földgázfelhasználás 18,4 százaléka származott belföldi kitermelésből: 2025-ben 8,9 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, ami 4%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Magyarországnak immár fontos szerepe van a földgázpiacon, nem megkerülhető szereplő
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI Fotószerkesztőség

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából kiderült, az import import volumene elérte a 12,4 milliárd köbmétert, ami 24%-kal magasabb, mint 2024-ben. Ez a jelentős növekedés elsősorban a megnövekedett export, valamint a belföldi felhasználás emelkedése miatt következett be. A kivitel pedig úgy jön képbe, hogy Magyarország szerepe felértékelődött, elosztóközponttá vált.

Az útvonalak és kihasználtságuk

• Továbbra is a Török Áramlaton, Szerbia felől (Kiskundorozsma-2 mérőállomás) érkezik a legtöbb földgáz, azonban aránya 75,65-ról 62,48 százalékra csökkent.
• Jelentősen nőtt az Ausztria felől (Mosonmagyaróvár) érkező földgáz mennyisége, amely 2025-ben már a magyar import 22,21 százalékát adta, szemben a 2024-es 0,24 százalékos, gyakorlatilag elhanyagolható aránnyal.
• A Románia felől (Csanádpalota) érkező gáz mennyisége és aránya csökkent (2024-ben 17,84%, 2025-ben 12,39%). Hasonló tendencia figyelhető meg Horvátország esetében is: 2024-ben 6,27 százalék, 2025-ben 2,92 százalék.
• Ukrajna és Szlovákia felől 2025-ben nem érkezett földgáz, Szlovéniával pedig egyelőre nincs fizikai összeköttetés.

A magyar földgázexport, amely valójában tranzitjellegű, 2025-ben az importhoz hasonlóan jelentősen nőtt. A növekedés mértéke 28 százalék volt az előző évhez képest. Az export több mint fele Ukrajnába irányult.

A továbbiak:

• Szlovákia (Balassagyarmat) – 43,75 százalék
• Szerbia (Kiskundorozsma) – 2,25 százalék
• Horvátország (Drávaszerdahely) – 1,77 százalék
• Románia (Csanádpalota) – 1,57 százalék

Ausztria irányába nem történik export, mivel az ottani mérőállomás kizárólag importüzemre van kialakítva.

A tanulmányból kiderül még, az elmúlt évben több új földgázbeszerzési szerződés is született, amelyek önmagukban nem alakítják át döntően a magyar importstruktúrát, ugyanakkor érdemben hozzájárulnak a forrásdiverzifikációhoz. Az új szerződések mellett 2025-ben több gázvezeték-kapacitás is bővült, ami tovább növelte a rendszer rugalmasságát. 

Ezzel párhuzamosan a horvátországi Krk LNG-terminálon megkezdődött egy új átalakító modul tesztüzeme. A fejlesztés megduplázza a terminál kapacitását, így évente már 6,1 milliárd köbméter földgáz visszagázosítására lesz képes.

A 2025-ös év a magyar földgázrendszer számára összességében kedvezőnek mondható, mivel a gázelosztói szerep erősödött és a diverzifikáció is elindult.