Kétsebességes pályán az európai légiforgalom – az északi és nyugati országok lemaradtak, hazánk hasít

Lezárult az európai légiforgalom járvány utáni helyreállása, de a piac nem egységesen erősödik. Míg a mediterrán és délkelet-európai térségek már a válság előtti szint fölé kerültek, Észak- és Nyugat-Európa több nagy csomópontja továbbra is lemaradásban van. Javultak a légiforgalom-irányítás mutatói: az utasok egy átlagos járat indulásakor 15 perc alatti késéssel számolhattak.

Ezzel szemben Észak- és Északkelet-Európa, valamint több nagy nyugat-európai állam még nem érte el a járvány előtti szintet. A balti és skandináv országok esetében a lezárt légterek és a megváltozott útvonalak hatása továbbra is érezhető, míg Nyugat-Európában a nagy hubok forgalmát a visszafogott belföldi piac és a hosszú távú, főként ázsiai járatok lassabb visszaépülése fékezi.

A piaci szerkezet átalakulása az európai légiforgalom egyik legmarkánsabb folyamata. A járatszám alapján 2025-ben is a Ryanair-csoport vezette az európai rangsort, immár tizenegyedik éve megszakítás nélkül, miközben az Easyjet és a Turkish Airlines szorosan követte. Isztambul és a török légiközlekedési ökoszisztéma mára megkerülhetetlen csomóponttá vált az európai hálózatban.

A low-cost légitársaságok részesedése meghaladta a válság előtti szintet, és több mutatóban beérte a hagyományos hálózatos szereplőket. A diszkont modell különösen Közép-Európában és a Balkánon erősödik, ahol a költségszint és a gyors kapacitásbővítés komoly versenyelőnyt jelent. A regionális légitársaságok ezzel szemben stagnáló pályán maradtak.

Strukturális növekedési pályára lép a forgalom

Az aktuális előrejelzésekből az látszik: a 2026-os kilátások szerint a piac fokozatosan kilép a járvány utáni felpattanásra épülő növekedési szakaszból, és inkább strukturális bővülési pályára áll át. Az Eurocontrol előrejelzése alapján az európai légiforgalom 3–3,2 százalékkal bővülhet, ami mintegy 11,4 millió járatot jelenthet.

A növekedést továbbra is elsősorban a szabadidős és rokonlátogatási célú utazások hajtják, amelyeket a diszkont légitársaságok agresszív kapacitásbővítése támogat. A panelbeszélgetésen szó volt a légitársaságok rangsoráról is 

a járatok számának tekintetében, amelyet 2025-ben is a Ryanair-csoport vezetett, és ma már a napi európai járatok több mint 10 százalékát adja. A második helyen az Easyjet áll, amely nagyjából a Ryanair mennyiségének felét repüli, szorosan mögötte pedig a Turkish Airlines-csoport következik.

A piaci szegmensek közül a low-cost társaságok részesedése a válság előtti szint fölé emelkedett, és mára gyakorlatilag beérte, sőt egyes mutatókban meg is haladta a hagyományos cégekét, a különbség ugyanakkor marginális. A diszkont modell dominanciáját az mutatja a leginkább, hogy a fapadosok erőteljesen terjeszkednek Közép-Európában és a Balkánon, ahol a hálózatos szereplők sok esetben csak korlátozottan tudnak versenyezni a költségszinttel és a kapacitásbővítéssel.

A regionális légitársaságok szegmense mintegy 12 százalékos részesedést képvisel a járatok számából, de érdemi növekedést nem mutatott tavaly sem. A kontinensen belüli, úgynevezett intra-európai járatok a teljes forgalom mintegy 80 százalékát adják, ez a szegmens 2025-ben körülbelül 3 százalékkal bővült, míg a hosszú távú, Európán kívüli forgalom – a járatok nagyjából 20 százaléka – ennél jóval dinamikusabban, 8 százalékkal nőtt.

Az európai repülőterek rangsoráról a panelbeszélgetésen elhangzott: 2025-ben 

• ismét Isztambul végzett az élen, immár negyedik éve zsinórban, naponta mintegy 1500 járattal, ezzel megerősítve a repülőtér hálózati központi szerepét. 
• A második helyen Amszterdam maradt, amely ugyan mindössze 1 százalékos forgalomnövekedést ért el, amit részben a forgalmi korlátok és politikai döntések fékezhettek. 
• A következő helyeken London-Heathrow 
• és Párizs–Charles de Gaulle következik, nagyjából hasonló forgalmi volumenekkel, 

ami jelzi, hogy a nyugat-európai nagy hubok között egyelőre kiegyenlített a verseny, még ha a hosszú távú, főként ázsiai irányú kapacitások visszaépülése eltérő ütemben is halad. 

Ez utasszám szempontjából a TOP 10 reptér

Az Airportal összesítése szerint az utasszám tekintetében némileg eltérő a rangsor Európa tíz legnagyobb repülőtere között. 

1. Tavaly a London-Heathrow maradt Európa legnagyobb repülőtere az utasforgalom tekintetében, a 2025-ben elért 84,46 milliós utasszám az előző évit 0,7, a járvány előtti 2019-est 4,4 százalékkal haladja meg.
2. A listában második isztambuli repülőtér forgalma nőtt a legnagyobb, 5 százalékos mértékben az előző évihez viszonyítva, közelségbe kerülve az első helytől.
3. A Covid előtti forgalmát Párizs (CDG), 
4. Amszterdam, 
5. Frankfurt, 
6. Gatwick 
7. és München légikikötőinek sem sikerült elérnie, a legnagyobb elmaradás a két németországi repülőtéren látható. 
8. Rómában (FCO) 
9. és Madridban viszont tíz százalék felett, 
10. Barcelonában pedig közel tíz százalékkal nőtt az utasok száma a 2019-es évhez képest.