Kétsebességes pályán az európai légiforgalom – az északi és nyugati országok lemaradtak, hazánk hasít

Lezárult az európai légiforgalom járvány utáni helyreállása, de a piac nem egységesen erősödik. Míg a mediterrán és délkelet-európai térségek már a válság előtti szint fölé kerültek, Észak- és Nyugat-Európa több nagy csomópontja továbbra is lemaradásban van. Javultak a légiforgalom-irányítás mutatói: az utasok egy átlagos járat indulásakor 15 perc alatti késéssel számolhattak.

Hat év után teljesen visszatért a légiforgalom a világjárvány előtti szintre az Eurocontrol tagországainak légterében, a késések csökkentek, ugyanakkor a forgalom helyreállása jelentős különbségeket mutat az egyes régiókban – hangzott el az Eurocontrol csütörtöki szakmai panelbeszélgetésén.

Az európai légiforgalom helyreállása kifejezetten eltérő ütemben zajlik  Fotó: Vémi Zoltán

Az Eurocontrol friss adatai szerint a légiforgalmi irányítás teljesítménye 2025-ben érdemben javult: az utasok egy átlagos járat indulásakor 15 perc alatti késéssel szembesültek, ami közel háromperces javulást jelent az előző évhez képest. 

Az európai légiforgalom szempontjából különösen fontos légtérkapacitási és áramlásszabályozási késések járatonként 1,7 percre csökkentek, ami 17 százalékos mérséklődés egy év alatt

– írja az Airportal. 

A beszámoló szerint a javulás hátterében a légiforgalmi szolgálatok kapacitásbővítő lépései, a hálózati szereplők közötti szorosabb együttműködés, valamint az Eurocontrol proaktív forgalomszervezése áll. A munkaerőhiány és az irányítói utánpótlás problémája ugyanakkor továbbra is fékezi a hatékonyság javulását, miközben az extrém időjárási jelenségek kezelése is egyre nagyobb kihívást jelent. Az uniós célként kitűzött 0,9 perces átlagos útvonali késés így továbbra is távolinak tűnik.

Többfelé a járvány előtti szinten a légiforgalom, de nem mindenütt

Az Eurocontrol tagországainak légterében tavaly összesen 11,1 millió járatot kezeltek, ami 4,1 százalékos növekedést jelent, és összességében a járvány előtti szintre visszatérést jelzi. Az európai légiforgalom helyreállása azonban kifejezetten eltérő ütemben zajlik az egyes térségekben, az adatokból egyértelműen „kétsebességes” Európa rajzolódik ki.

A déli, különösen a mediterrán országok már jóval a 2019-es forgalom felett járnak, több esetben két számjegyű növekedéssel. 

A délkelet-európai tengely – amelybe Magyarország is beletartozik – szintén kiemelkedően magas forgalmat kezel, elsősorban az átrepülő járatok számának tartós emelkedése miatt, 

mivel a légitársaságoknak továbbra is kerülniük kell bizonyos korlátozott vagy lezárt légtereket.

Ezzel szemben Észak- és Északkelet-Európa, valamint több nagy nyugat-európai állam még nem érte el a járvány előtti szintet. A balti és skandináv országok esetében a lezárt légterek és a megváltozott útvonalak hatása továbbra is érezhető, míg Nyugat-Európában a nagy hubok forgalmát a visszafogott belföldi piac és a hosszú távú, főként ázsiai járatok lassabb visszaépülése fékezi.

A piaci szerkezet átalakulása az európai légiforgalom egyik legmarkánsabb folyamata. A járatszám alapján 2025-ben is a Ryanair-csoport vezette az európai rangsort, immár tizenegyedik éve megszakítás nélkül, miközben az Easyjet és a Turkish Airlines szorosan követte. Isztambul és a török légiközlekedési ökoszisztéma mára megkerülhetetlen csomóponttá vált az európai hálózatban.

A low-cost légitársaságok részesedése meghaladta a válság előtti szintet, és több mutatóban beérte a hagyományos hálózatos szereplőket. A diszkont modell különösen Közép-Európában és a Balkánon erősödik, ahol a költségszint és a gyors kapacitásbővítés komoly versenyelőnyt jelent. A regionális légitársaságok ezzel szemben stagnáló pályán maradtak.

Strukturális növekedési pályára lép a forgalom

Az aktuális előrejelzésekből az látszik: a 2026-os kilátások szerint a piac fokozatosan kilép a járvány utáni felpattanásra épülő növekedési szakaszból, és inkább strukturális bővülési pályára áll át. Az Eurocontrol előrejelzése alapján az európai légiforgalom 3–3,2 százalékkal bővülhet, ami mintegy 11,4 millió járatot jelenthet.

A növekedést továbbra is elsősorban a szabadidős és rokonlátogatási célú utazások hajtják, amelyeket a diszkont légitársaságok agresszív kapacitásbővítése támogat. A panelbeszélgetésen szó volt a légitársaságok rangsoráról is 

a járatok számának tekintetében, amelyet 2025-ben is a Ryanair-csoport vezetett, és ma már a napi európai járatok több mint 10 százalékát adja. A második helyen az Easyjet áll, amely nagyjából a Ryanair mennyiségének felét repüli, szorosan mögötte pedig a Turkish Airlines-csoport következik.

A piaci szegmensek közül a low-cost társaságok részesedése a válság előtti szint fölé emelkedett, és mára gyakorlatilag beérte, sőt egyes mutatókban meg is haladta a hagyományos cégekét, a különbség ugyanakkor marginális. A diszkont modell dominanciáját az mutatja a leginkább, hogy a fapadosok erőteljesen terjeszkednek Közép-Európában és a Balkánon, ahol a hálózatos szereplők sok esetben csak korlátozottan tudnak versenyezni a költségszinttel és a kapacitásbővítéssel.

A regionális légitársaságok szegmense mintegy 12 százalékos részesedést képvisel a járatok számából, de érdemi növekedést nem mutatott tavaly sem. A kontinensen belüli, úgynevezett intra-európai járatok a teljes forgalom mintegy 80 százalékát adják, ez a szegmens 2025-ben körülbelül 3 százalékkal bővült, míg a hosszú távú, Európán kívüli forgalom – a járatok nagyjából 20 százaléka – ennél jóval dinamikusabban, 8 százalékkal nőtt.

Az európai repülőterek rangsoráról a panelbeszélgetésen elhangzott: 2025-ben 

• ismét Isztambul végzett az élen, immár negyedik éve zsinórban, naponta mintegy 1500 járattal, ezzel megerősítve a repülőtér hálózati központi szerepét. 
• A második helyen Amszterdam maradt, amely ugyan mindössze 1 százalékos forgalomnövekedést ért el, amit részben a forgalmi korlátok és politikai döntések fékezhettek. 
• A következő helyeken London-Heathrow 
• és Párizs–Charles de Gaulle következik, nagyjából hasonló forgalmi volumenekkel, 

ami jelzi, hogy a nyugat-európai nagy hubok között egyelőre kiegyenlített a verseny, még ha a hosszú távú, főként ázsiai irányú kapacitások visszaépülése eltérő ütemben is halad. 

Ez utasszám szempontjából a TOP 10 reptér

Az Airportal összesítése szerint az utasszám tekintetében némileg eltérő a rangsor Európa tíz legnagyobb repülőtere között. 

1. Tavaly a London-Heathrow maradt Európa legnagyobb repülőtere az utasforgalom tekintetében, a 2025-ben elért 84,46 milliós utasszám az előző évit 0,7, a járvány előtti 2019-est 4,4 százalékkal haladja meg.
2. A listában második isztambuli repülőtér forgalma nőtt a legnagyobb, 5 százalékos mértékben az előző évihez viszonyítva, közelségbe kerülve az első helytől.
3. A Covid előtti forgalmát Párizs (CDG), 
4. Amszterdam, 
5. Frankfurt, 
6. Gatwick 
7. és München légikikötőinek sem sikerült elérnie, a legnagyobb elmaradás a két németországi repülőtéren látható. 
8. Rómában (FCO) 
9. és Madridban viszont tíz százalék felett, 
10. Barcelonában pedig közel tíz százalékkal nőtt az utasok száma a 2019-es évhez képest.