Nálunk kiszámíthatóságot ad a rezsicsökkentés, Nyugat-Európában kevésbé tervezhető a havi költség

Nyugat-Európában a lakossági földgázárak piaci alapon alakulnak, ezért szorosan követik a nagykereskedelmi piaci árak mozgását, ami erős havi ingadozást okoz, így a háztartások rezsiköltségei kevésbé kiszámíthatók, és nehezebb előre tervezni a havi kiadásokat. Magyarországon ezzel szemben a háztartások energia­számlái hosszabb ideje stabilak és jól tervezhetők, nem követik közvetlenül a nemzetközi piaci árak ingadozását. Ennek eredményeként a lakossági földgáz ára tartósan jóval alacsonyabb, mint számos nyugat-európai országban, amit a 2013 óta működő rezsicsökkentés támogat.

Fotó: Havran Zoltán

A rezsiköltségek nagysága mellett minden háztartásnak fontos a havi számlák kiszámíthatósága, vagyis hogy lássuk előre, körülbelül mennyibe fog kerülni a földgáz és a villany az adott hónapban. A háztartások számára elengedhetetlen, hogy a havi számla összege ne ingadozzon sokat hónapról hónapra.

A rezsicsökkentés miatt nálunk jóval kiszámíthatóbbak, tervezhetőbbek a havi rezsiköltségek, mint sok nyugat-európai országban. Fotó: Havran Zoltán

Nyugat-Európában a lakossági földgáz ára jellemzően piaci alapokon alakul (liberalizált piac), a fogyasztók végső díja nagyrészt a nagykereskedelmi tőzsdei (pl. holland TTF vagy brit NBP) piaci árakhoz és a versenyhez igazodik, nem pedig fix, államilag meghatározott árszintekhez.

A kereslet-kínálat piaci alakulása pedig változékonnyá teszi az árfolyamot, jelentősebb mozgásokkal, kilengésekkel. Ez pedig kihat a lakossági földgázárakra is. Nyugat-Európában rendkívül változékonyak a lakossági árak, hónapról hónapra akár jelentősen is változhat, mekkora rezsiszámlát kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy kevésbé tervezhető előre a rezsiköltség – derül ki az Oeconomus összeállításából.

Belgium, Hollandia, Írország és Franciaország példáját megnézve jól látszik, mennyire változékony a lakossági földgázár („zizegős” vonaldiagrammok), illetve összevetve a nagykereskedelmi földgázárakkal, látható, hogy lekövetik annak mozgását (pl. 2022–2023-ban a gázárak jelentős emelkedése). Bár az Eurostat adatai fél évekre vonatkoznak, melyek akár ki is simíthatják a havi kilengéseket az árakban statisztikailag, még ezzel együtt is látszik a földgázárak változékonysága.

A Nyugat-Európában megfigyelhető nagyobb áringadozás pedig óvatosságra intheti a háztartásokat a havi kiadások tervezésénél, ebből adódóan megemelkedhet a megtakarítási kényszer, amely mérsékelheti a fogyasztást is (természetesen fontos látni, hogy a magas és ingadozó rezsiszámlák csak az egyik, de nem az egyetlen összetevői és mozgatórugói a megtakarításoknak).

A négy vizsgált és bemutatott nyugat-európai ország háztartásainak megtakarítási rátái 13–19 százalék között mozognak az Eurostat adatai szerint (2025. harmadik negyedév). Míg Belgiumban és Írországban a megtakarítási ráta a 2020-as (Covid miatti) kiugrás után jelentősen lecsökkent (30 százalék feletti szintekről 13 százalékra), addig Franciaországban és Hollandiában „új erőre kapott” 2022–2023-tól. Utóbbi két országban a korábbi 15 százalék alatti historikus átlaghoz képest már közelítik a megtakarítások a 20 százalékot.

Magyarországon stabilitást hozott a rezsicsökkentés

Magyarországon 2013 óta él a rezsicsökkentés intézménye, melynek hatására a háztartások által fizetett rezsiszámlák kiszámíthatók, előre tervezhetők, nem követik automatikusan a nemzetközi piaci (tőzsdei) árakat, azok ingadozását, mint más nyugat-európai országokban. A rezsicsökkentés egy védőernyőt nyújt a háztartásoknak, és a szegénység mérséklésében is komoly szerepet játszik.

Ami a földgázszámlák nagyságát illeti, míg a vizsgált nyugat-európai országokban jelentősen emelkedett a lakosság által fizetett összeg, addig hazánkban mérséklődött a rezsicsökkentés bevezetése óta. Szintjét tekintve ráadásul a hazai lakossági földgázár a vizsgált nyugat-európai országokénak a harmada-ötöde.

Ugyanakkor a megtakarításokat tekintve, a magyar lakosságnál továbbra is megjelenik az óvatossági motívum, a megtakarítási ráta 15-20 százalék között mozgott az elmúlt időszakban az Eurostat adatai szerint – hasonlóan a vizsgált nyugat-európai országokhoz. Az erősebb megtakarítás egészen 2024-ig visszafogta a fogyasztás növekedését is, amikortól már látható a lakosság vásárlási hajlandóságának erősödése.