Középhatalommá váltunk autópályákban: újabb gyorsforgalmi utak épülnek

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai infrastruktúra-fejlesztés. Magyarország autópálya hálózata mára elérte Ausztria szintjét, és a munka folytatódik tovább. Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezető tisztségviselői az ország két pontján tartott tájékoztatókon ismertették a legújabb eredményeket és a jövőbeli terveket. A fókuszban a gazdasági vérkeringés javítása és a stratégiai tranzitútvonalak kiépítése áll, amelyek nemcsak a régiók közötti kapcsolatokat erősítik, hanem nemzetközi szinten is fentre pozicionálják hazánkat.

Újra megnyílik a forgalom előtt az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszán /Fotó: Shutterstock Fotó: Shutterstock

Magyarország földrajzi fekvése, a Kelet és Nyugat határán betöltött szerepe kiemelkedő gazdasági lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázásához azonban elengedhetetlen a modern, minden igényt kielégítő autópálya-infrastruktúra. Csepreghy Nándor, az ÉKM parlamenti államtitkára Jászberényben, a keleti bekötőút új csomópontjának átadásán hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseivel hazánk felzárkózott a legfejlettebb európai államokhoz.

Az elmúlt évek autópálya fejlesztéseinek köszönhetően Magyarország képes kiaknázni a földrajzi adottságaiból fakadó lehetőségeket. / Fotó: MTI/Varga György

Magas szintű autópálya fejlesztések

Magyarország kétségtelenül a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésében érte el a legnagyobb eredményt az elmúlt években, ezen a területen utolértük Ausztriát

 – fogalmazott az államtitkár.

A kormányzati stratégia három fő pillére a gyorsforgalmi utak, a ráhordó úthálózat és a vasúti közlekedés fejlesztése.

Bár az uniós források jogtalan visszatartása nehezítette a vasúti beruházásokat, a kormány alternatív finanszírozással, például hitelfelvétellel biztosítja a folyamatosságot. Idén már ezer kilométernyi pálya korszerűsítése kezdődik meg, ami a személy- és teherforgalomban is minőségi ugrást jelent.

A fejlesztések nem állnak meg az autópályáknál. A ráhordó úthálózat modernizálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vidéki vállalkozások is bekapcsolódhassanak a gazdaság vérkeringésébe. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében például az elmúlt másfél évtizedben több mint ötszáz kilométernyi utat újítottak fel, köztük a most átadott, félmilliárd forintos kormányzati támogatással megvalósult Necső-csomópontot is.

Dél-Magyarországon egy másik stratégiai beruházás alapozza meg a jövőt. Pántya József, az ÉKM útépítésekért felelős helyettes államtitkára Jánoshalmán jelentette be az M9-es gyorsforgalmi út újabb szakaszának fejlesztését. Az 51-es és 53-as főút közötti mintegy hatvan kilométeres etap hiánypótló szerepet tölt be a hálózatban.

A fejlesztéssel Magyarországnak olyan területe fog feltárulni, ahol eddig nem volt gyorsforgalmi úthálózat. Ez az 59 kilométeres szakasz hiánypótló beruházása lesz a magyarországi gyorsforgalmi úthálózatnak

 – emelte ki Pántya József.

A beruházás nemcsak regionális, hanem nemzetközi jelentőséggel is bír: tágabb értelemben Nyugat-Európát köti majd össze a Balkánnal, szűkebb értelemben pedig Szekszárdot a tompai határátkelővel. A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a gyorsforgalmi út ne vágja el a településeket, hanem csomópontokon keresztül kapcsolja be őket a hálózatba. A nettó hatmilliárd forintos tervezési költséget hazai forrásból fedezik, a végleges kiviteli tervek 2027-re készülhetnek el.

Lánszki Regő építészeti államtitkár rámutatott, hogy a dél-európai áruszállítási útvonalak átrendeződése miatt a térség a fejlesztés egyértelmű nyertese lehet. Az útépítés mellett egyéb infrastrukturális beruházások is érkezhetnek a régióba, ami tovább növeli a terület gazdasági vonzerejét.