Élen járunk ebben a mutatóban az uniós országok között

Éves alapon hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a legalacsonyabb keresetűek fizetése, közel 19 százalékkal – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.

Ennyi lesz a nettó minimálbér és garantált bérminimum összege 2026-ban / Fotó: Szabó Bernadett / Reuters Fotó: Fotó: Szabó Bernadett / Reuters Forrás: Fotó: Szabó Bernadett / Reuters

A minimálbér bővülési üteme évek óta közel egybevág az éves átlagos keresetnövekedéssel, így egyfajta referenciapontként szolgál. Ez alapján a legalacsonyabb fizetések idei változási üteméből következtetni lehet a teljes bérdinamikára. A forintárfolyam hét-kilenc százalékos erősödése és a 11 százalékos minimálbér-növelés hatására euróban számítva éves alapon hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a legalacsonyabb keresetűek fizetése, közel 19 százalékkal.

A minimálbér emelkedése átszivárog a többi jövedelmi sávra is, így az átlagos bérdinamika egyik legfőbb meghatározó tényezője – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya. Érdekesség, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül Finnországban, Svédországban, Dániában, Ausztriában és Olaszországban nincs érvényben az egész országra kötelező minimális bérszint. Azonban például Ausztriában a szektoriális érdekvédelmi szervezetek igen erős befolyással rendelkeznek, így ágazatonként ki tudtak harcolni egy minimálisan kötelező bérszintet.

Figyelemre méltó a magyar minimálbér reálértékének növekedése is. Fotó: Nagy Béla

A 11 százalékos magyar minimálbér-emelkedés a fennmaradó 22 ország közül a negyedik legmagasabb. A rangsor elején, több mint 12 százalékos minimálbér emelkedéssel Bulgária és Szlovákia áll, míg Észtországban, Spanyolországban, Romániában és Szlovéniában semmit nem emeltek a legalacsonyabb keresetűek fizetésén. Az Európai Bizottság által felügyelt Eurostat adatbázisa szerint a forintárfolyam tavalyi hét-kilenc százalékos erősödése miatt a magyar minimálbér euróban számolva ennél is nagyobb mértékben, 18,5 százalékkal emelkedett. Azon négy minimálbérrel rendelkező ország közül, amelyek nem tagjai az eurózónának, a magyar minimálbér fejlődése a legmagasabb mértékű.

Ezen a ponton érdemes kiemelni, a minimálbér reálértéken hat-hét, a garantált bérminimum pedig három százalékkal nőtt Magyarországon. Előbbi kiemelendő mérték, igaz, minimálbért nagyjából negyedmillióan, míg garantált bérminimumot nagyjából háromszor ennyien keresnek.

Az idei 11 százalékos emelés, illetve a forintárfolyam emelkedésének hatására a magyar minimálbér 838 euróra emelkedett. A jelenlegi kormánypártok célkitűzése, hogy 2028-ra a legalacsonyabb fizetések elérjék az ezereurós szintet. A vásárlóerő változásának a vizsgálatához a minimálbér emelési ütemét korrigálni kell az infláció mértékével. Ugyanezen mutatóból elkészített rangsor alapján a 22 uniós tagállam közül 7,5 százalékkal hazánk az ötödik helyen áll.

Az Európai Bizottság négyévente készíti el a jövedelemszerkezeti felmérést (Structure of Earnings Survey, SES). A legfrissebb, 2022-es SES felmérés szerint hazánkban csupán minden tizedik munkavállaló volt minimálbérre bejelentve. Szintén az összefüggések miatt említendő, hogy a minimálbérért dolgozó emberek aránya mögött több tényező húzódhat meg. Egyrészt azon országokban (Franciaország, Görögország), ahol a gazdasági teljesítmény jelentős részét a turisztikai ágazat adja (amelyben sokszor jellemző, hogy nem a fizetésükből, hanem a borravalóból élnek), jellemzően magasabb a minimálbért keresők aránya. Szintén magasabb a minimálbéresek aránya azon országokban, ahol az adóelkerülés, az adócsalás mértéke magas, mint például Bulgária vagy Románia. A munkaerőpiac feszessége és a minimálbéresek aránya között is létezhet összefüggés. A munkaerő-túlkínálattal rendelkező országokban az álláskeresők alacsonyabb bérek mellett is elvállalnak bizonyos foglalkozásokat, így magas a minimálbéres foglalkoztatotti réteg aránya. Ezzel szemben a feszes munkaerőpiacon a vállalkozások magasabb fizetésekkel versenyeznek értük, ezért kevés ember dolgozik minimálbérért.

Bár a minimálbér értékét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán zajló tárgyalásokon határozzák meg a munkáltatók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei, a kormány az így született döntést tudomásul veszi, azonban megfogalmaz bizonyos célkitűzéseket. Az egyik ilyen elérendő cél a minimálbérek átlagbérhez viszonyított felzárkóztatása. Az elmúlt években tapasztalt dinamikus minimálbér-fejlesztések ezt a célt szolgálták. Bár a legfrissebb, 2024-es statisztika szerint a magyar minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya csupán 39 százalék volt, 2025-ben a KSH adatbázisa szerint 42 százalékra emelkedett. Az 22 országos minimálbérrel rendelkező tagállam közül Szlovéniában és Lengyelországban a legmagasabb, 54 százalék az átlagbérhez viszonyítva a minimálbér aránya.