A következő lépések: hogyan érhető el az egymillió forintos átlagbér

A Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben világos és ambiciózus célt tűzött ki: egymillió új munkahely megteremtését. Akkor sokan ezt elérhetetlen politikai ígéretnek tartották, különösen a válság utáni időszakban, ma azonan a számok azt mutatják, hogy a vállalás teljesült. De a kormány itt nem áll meg, Orbán Viktor az évértékelőn bejelentette: „Egymillió munkahelyet már létrehoztunk, ma 4,7 millióan dolgoznak, de mi fel akarunk menni ötmillióig."

A kormány célja újabb 300 ezer munkahely teremtése. Forrás: byd

Évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: „Azt szeretnénk, ha minden munkaképes magyar dolgozhatna. Egymillió munkahelyet már létrehoztunk, ma több mint négy millióan dolgoznak, de mi fel akarunk menni ötmillióig, és ehhez kell még háromszázezer új munkahely, amit meg fogunk csinálni. 15 éve futtatjuk a béremelési programunkat, a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért négyszeresére emeltük, de tovább megyünk és el akarjuk érni az egymillió forintos átlagbért.” 

Épülő gyár Kaposváron, újabb munkalehetőség a régióban (Fotó: Lang Róbert)

Mit mutatnak a munkaerőpiaci adatok?

Ma több mint egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, a foglalkoztatottak száma 4,6–4,7 millió fő körül alakul. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség történelmi mélypontra csökkent. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma 2026 januárjában 224 130 fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest több mint hatezer, 2010-hez viszonyítva pedig mintegy 430 ezer fős csökkenést jelent. A foglalkoztatási ráta a 20–64 évesek körében meghaladja az uniós átlagot, ami azt jelzi: Magyarországnak ma már nem leszakadó, hanem felzárkózó munkaerőpiaca van.

 

A bérek alakulásának tendenciája egyértelműen emelkedő

A munkahelyteremtés mellett a bérek emelése is a kormány gazdaságpolitikájának központi eleme volt. Orbán Viktor a február 14-i évértékelő beszédében így fogalmazott: „Tizenöt éve futtatjuk a béremelési programunkat, a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért négyszeresére emeltük, de tovább megyünk, és el akarjuk érni az egymillió forintos átlagbért.” Ez az idézet jól összefoglalja a kormány hosszú távú bérpolitikájának irányát, a hazai munkavállalók bérének és életszínvonalának folyamatos felzárkóztatását a nyugati bérszínvonalhoz. A kormány a következő intézkedéseket hozta: 

• több pénzt kapnak a minimálbéren és a szakmunkás-minimálbéren foglalkoztatottak, 
• 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 322 800 forintra emelkedett, a garantált bérminimum 89 500 forintról 373 200 forintra
• két lépcsőben megduplázták a családi adókedvezményt, melynek újabb, januári 50 százalékos emelésével egy gyermek esetében 20 ezer forintra, két gyermeknél gyermekenként 40 ezer forintra, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra nőtt a havi kedvezmény
• emelkedik a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák fizetése is, mivel januártól ők is szja-mentesek
• az szja-mentesség továbbra is segíti a 25 év alatti fiatalokat, a 30 év alatti, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyákat
• a csed, a gyed és az örökbefogadói díj már 2025. júliusától adómentes, és januártól a gyed maximális összege havi 451 920 forint

 

Fizetésemelések a közszférában

Az egészségügyi ágazat és a pedagógusok bérrendezése után újabb ágazatokban dolgozók fizetése emelkedett: 

• átlagosan további 10 százalékkal nőtt a tanárok és óvodapedagógusok bére, a szakképzésben dolgozó szakoktatók bére is 10 százalékkal emelkedett,
• magasabb fizetés érkezik a kulturális, a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi területen dolgozókhoz is: ők 15 százalékos béremelést kaptak,
• a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők fizetése további 15 százalékkal nőtt, a tavaly szeptemberi 15 százalékos emelés után,
• a közszféra dolgozóinak elérhető az egymillió forintos otthontámogatás,
• a fegyveres testületek 80 ezer tagja, katonák, rendőrök, katasztrófavédők, pénzügyőrök és határvadászok már megkapták a hathavi fegyverpénzt

 

A kormány szándéka világos, a gazdaságpolitika központjában a munkahelyteremtés

Az elmúlt másfél évtizedben tehát a minimálbér és a garantált bérminimum emelése folyamatos volt, miközben a reálbérek az utóbbi években ismét növekedési pályára álltak. A cél nem pusztán a foglalkoztatás növelése volt, hanem az is, hogy a munka valódi megélhetést és anyagi biztonságot nyújtson a családoknak. A bérek növekedését beruházásösztönző intézkedések, iparfejlesztési programok és célzott munkaerőpiaci támogatások segítették. A fiatalok, az idősebb munkavállalók és a tartósan álláskeresők számára külön programok indultak, miközben a gazdaságpolitika a munkára épülő modellre állt át. Az egymillió új munkahelyre tett ígéret nem maradt puszta politikai szlogen, hanem kézzelfogható eredménnyé vált. Ahogy Orbán Viktor összegezte: a kormány programja eddig hosszú távú célokat tűzött ki, így a munkahelyteremtés és a bérek emelése továbbra is a kormány gazdaságpolitikájának fókuszában állnak, ebben nem lesz változás, mert ez fog elvezetni oda, hogy a munkavállalók elérjék az említett egymillió forintos átlagbért.