Ezekben a megyékben különösen sokan éltek az otthonfelújítási támogatás adta lehetőségekkel

A hazai településszerkezethez igazodik a legnépszerűbb vidéki otthonfelújítási támogatás. Érdekesség, hogy az igénylések közel harmada három vármegyéből érkezett. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint aki átfogó felújításban gondolkodik, annak érdemes kombinálnia az energetikai korszerűsítést célzó programmal.

Fotó: Nemeth Andras Peter

Nagyjából az egyes térségek településszerkezetéhez igazodik a vidéki otthonfelújítási támogatás igénylőinek eloszlása. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 10,7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 9,3, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 8,9 százalék volt az igénylők aránya – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium összesítéséből.

Az otthonfelújítási támogatás sok mindenre igénybe vehető, köztük tetőcserére
Fotó: Sipeki Péter

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője lapunk megkeresésére elmondta, a program népszerűsége nagyjából arányos az adott megyék településszerkezetével, illetve a lakosság eloszlásával. Az első és a harmadik „helyezett” megyében sok az ötezer főnél kisebb lélekszámú település – nem mellékesen olyan községekről van szó szinte minden esetben, ahol a falusi csok is igényelhető.

A kép ennél valamivel árnyaltabb, mivel Győr-Moson-Sopron megye Győr agglomerációja miatt érdekes, ahol nagyobb a vásárlóerő, sokan élhettek ezzel a támogatási formával. (A várossal szinte összenőtt településeken vannak a legmagasabb négyzetméterárak is.)

A szakértő egyben rámutatott: e három térségből érkezett az igénylések közel harmada.

Kiemelte Pest megyét, ahol 7,5 százalék volt a részarány, ennek oka nem a jövedelmekben és nem az ingatlanpiacon keresendő, hanem szintén a településszerkezetben: viszonylag kevés az ötezer fősnél kisebb település.

A lista másik vége is nemkülönben érdekes: a legkevesebb igénylés Csongrád-Csanád megyéből, illetve Békés, valamint Tolna vármegyékből érkezett. Három, illetve 3,2 százalék a vármegyékre jutó részarány.

Érdemes felidézni, a Vidéki otthonfelújítási program maximum hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást jelent, amely hatmillió forintos összköltség esetében maximalizálható. A támogatás fele-fele arányban anyagköltségre, illetve munkadíjra vehető igénybe, és a számlákkal igazolt felújítási költségek legfeljebb felére fordítható, a felújítási, korszerűsítési munkálatok széles körére felhasználható. Mivel eredetileg utófinanszírozási lehetőséget jelentett, ezért az önrész előteremtéséhez (maximum hatmillió forintig) kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget vezettek be a felújítási kiadások megelőlegezésére.

A szakértő azt is említette, ez a program nem konkurense, sokkal inkább kiegészítője az energetikai felújítást célzó támogatási formának, ami vissza nem térítendő támogatást és kamatmentes hitelt kínál a 2006 előtt épült családi házak korszerűsítésére, akár 6–10 millió forint összértékben. A cél legalább harmincszázalékos energiamegtakarítás elérése. Ennél a programnál a felhasználási keret kötött, Balogh László ezért (is) mondta azt, hogy egy átfogóbb felújításnál a kettőt célszerű kombinálni, mivel az utóbbi például a korszerűsítést követő festésre vagy a konyhabútor cseréjére nem használható fel.