Nagy Márton: A pénzügyeink biztonságban!

A jegybanki statisztikából kiderül: csökkenő pályán van a költségvetési hiány.

A Magyar Nemzeti Bank épülete Fotó: Kallus György/Világgazdaság

„A pénzügyeink biztonságban, a költségvetési hiány csökkenő pályán” – fogalmazott szerdai közösségimédia-bejegyzésében Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bank frissen kiadott, az államháztartás és a háztartások előzetes pénzügyi számlái negyedik negyedéves előzetes jelentésére reagált. A statisztikából kiderül: 

az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 74,9 százaléka volt (64 910 milliárd forint) 2025 negyedik negyedévének végén. 

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2025 negyedik negyedévével záruló egy évben a GDP –4,7 százaléka volt (–4050 milliárd forint). 

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2025 negyedik negyedévében a negyedéves GDP –8,4 százalékát tette ki (–2042 milliárd forintot). Az államháztartás alszektorai közül a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége –2099 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké tízmilliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 47 milliárd forint volt. 

Az államháztartás pénzügyi eszközeinek nem konszolidált állománya 2025 negyedik negyedévének végén a GDP 32,6 százalékát, nem konszolidált kötelezettségei a GDP 88,3 százalékát tették ki, így nettó pénzügyi vagyona a GDP –55,7 százalékát érte el. 

A pénzügyi eszközök közül számottevően csökkentek az államháztartás jegybanki és hitelintézeti betétei, ezzel párhuzamosan viszont jelentősen növekedett a birtokolt értékpapírok és részesedések állománya. 

Kiugró mértékben emelkedett az egyéb követelések állománya, elsősorban az adójellegű és az uniós támogatásokkal kapcsolatos követelések miatt. 

Az államháztartás kötelezettségein belül az értékpapírok esetében összességében a korábbi negyedévhez hasonló növekedés történt tranzakcióból kifolyólag. 

A partnerszektorok közül a háztartások és a pénzügyi vállalatok esetében mutatkozott jelentős nettó vásárlás, a külföld szektor nettó értékesítő volt ebben a negyedévben. Az államháztartás hiteltartozásain belül elsősorban a rövid lejáratú, államháztartáson belüli hitelek nőttek, a hosszú lejáratra felvett hitelek pedig csökkentek tranzakcióból kifolyólag. Az egyéb kötelezettségek jelentős csökkenésében az adótartozások mérséklődése játszott szerepet. 

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adósságából 2025 negyedik negyedévének végén 57 269 milliárd forintot tettek ki az hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 7058 milliárd forintot a felvett hitelek és 583 milliárd forintot a betétek. Az adósságállományon belül 20 882 milliárd forint (32,2 százalék) volt a devizában denominált tartozás, a külföldi hitelezőkkel szemben 23 632 milliárd forint, a belföldi szektorokkal szemben pedig 41 278 milliárd forint tartozás állt fent.

 

Háztartások: több ingatlanhitel, több állampapír

Ami a háztartásokat illeti, azok nettó finanszírozási képessége 2025 negyedik negyedévében a negyedéves GDP 2,1 százalékát tette ki (522 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2025 negyedik negyedévének végén a GDP 136,8 százalékát, a kötelezettségei a GDP 21,7 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 115,1 százalékát érte el. 

A háztartások pénzügyi eszközei közül 2025 negyedik negyedévében tranzakcióból eredően jelentősen növekedtek a folyószámla-betétek, a hosszú lejáratú állampapírok, valamint a belföldi befektetési jegyek. Növekedés volt megfigyelhető szinte minden külföldi eszközkategóriában is. 

Ugyanakkor csökkentek a háztartások nem pénzügyi vállalatokkal és külfölddel szemben kimutatott egyéb követelései. A háztartások kötelezettségeit tekintve tranzakcióból adódóan jelentősen nőttek a hitelintézetektől felvett ingatlan hitelek, az államháztartással szembeni adójellegű kötelezettségek, illetve a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni osztalékkötelezettségek is.