Veszélyben a zöldségek királynője: milyen hatással lehet a spanyol válság a magyar spárgatermesztésre?

Komoly csapás érte a dél-spanyolországi spárgatermelőket: az ítéletidő és a heves esőzések miatt hatalmas területek kerültek víz alá, ami jelentős terméskiesést okozhat a szezon elején. Bár a hazai és a spanyol termelés nincs közvetlen átfedésben, a nyugat-európai piacok ellátási zavarai a magyar exporthoz is új lehetőségeket teremthetnek. A kereslet-kínálat kiszámíthatatlan és gyors változásai pedig extrém ármozgásokat is eredményezhetnek a spárgapiacon.

20230421 Öttömös A spárgaszezonban egy generációk óta spárgával foglalkozó öttömösi család, Tanácsék. Fotó: Török János TJ Délmagyarország Képen: spárga Fotó: Török János

Az idei spárgaszezon rajtját súlyos viharkárok árnyékolják be Andalúziában. A Marta vihar nyomán a Genil folyó és a Vilano-patak kilépett a medréből, aminek következtében a granadai Poniente Granadino térségében az ültetvények nagyjából harmada víz alá került. A helyi Centro Sur szövetkezet becslései szerint a leginkább érintett parcellákon a terméskiesés elérheti a 35-40 százalékot, ami csak Huétor Tájarban majdnem hárommillió kilogramm elveszett spárgát jelent. A nagyságrend megértésében segít, hogy Magyarország évi nagyjából 3,8 ezer tonna spárga megtermelésével a világ 19. legnagyobb spárgatermesztője. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a spárga évelő növény, így a tartósan vízzel telített, levegőtlen talaj nemcsak az idei hozamot, hanem a következő évek termőképességét is veszélyezteti. A kármentesítés és a talaj regenerálása már megkezdődött, a kevésbé érintett területekről pedig elindultak az első beszállítások.

A spárgatermesztés viszonylag nehéz műfaj. Az évelő természet és a munkaerő-igényesség állította kihívásokat azonban kompenzálja a magas ár, amiért a „zöldségek királynője” eladható
Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba

Spárgahelyzet Magyarországon

A spanyolországi kiesés elsősorban a zöld spárga korai, téli és kora tavaszi piacát érinti Nyugat- és Észak-Európában. Bár a hír aggasztó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői megnyugtató válaszokat adtak a várható hatásokkal kapcsolatban. A szakemberek szerint a magyar piac alapvetően más ütemben működik:

1.  Hazánkban elsősorban fehér spárgát termesztenek, amelynek a betakarítása mintegy két hónappal később kezdődik, mint a spanyol zöld spárgáé. 
2. Mire a magyar termés piacra kerül, a spanyol szezon már jórészt véget ér, így a két termék között nincs érdemi átfedés.
3.  Ennek köszönhetően a dél-európai hiány nem fog közvetlenül és automatikusan áremelkedést okozni a hazai boltokban.

A szakértő azonban felhívta a figyelmet a nemzetközi folyamatok kiszámíthatatlanságára is.

Előre nem lehet megjósolni a várható kereslet-kínálati viszonyokat, a többi nagy spárgatermelő ország várható termelését és a harmadik országokból érkező import nagyságát sem. Ez a termék is olyan, amelynek a kereslet-kínálati viszonyai napról napra változnak Európában egy nyolc-tízhetes időszakban

– hangsúlyozta a NAK lapunkhoz eljuttatott válaszában.

A magyar agrárpolitika és a NAK is folyamatosan monitorozza a helyzetet, hiszen a növény adottságai miatt termelést nem lehet egyik hónapról a másikra érdemben megnövelni egy esetleges piaci hiány miatt.

Kilátások és exportlehetőségek

A 2026-os magyar szezon kilátásai egyelőre biztatók. Bár még másfél-két hónap hátravan a szedésig, a hazai ültetvényeket eddig nem érték olyan extrém időjárási csapások, mint például a belvíz vagy az aszály, amelyek érdemben veszélyeztetnék a hozamokat. A termelők abban bíznak, hogy az időjárás a hátralévő hetekben is kegyes lesz hozzájuk.

A magyar spárga jelentős része – két és fél, háromezer tonna – exportra, jellemzően a német piacra kerül. A németek azonban mintegy 85 százalékban önellátók ebből a termékből, és onnan egyelőre nem érkeztek hírek komolyabb kiesésről. Emellett az is igaz, hogy a jelenlegi, sok kihívást jelentő német gazdasági helyzet előreláthatóan mérsékelni fogja a már-már luxuscikknek számító zöldség keresletét.

A NAK szakértői szerint a hazai volumen nem elég nagy ahhoz, hogy önmagában érdemben befolyásolja az európai árakat, különösen egy olyan hatalmas felvevőpiacon, mint a német, ahol egy szezonban 120-130 ezer tonna is elfogy.

Mi általában piackövetők vagyunk, de természetesen bízunk a jó árakban

– összegezte a kilátásokat a NAK.

Az európai spárgapiac rendkívül érzékeny a kereslet és kínálat napi szintű változásaira. A termelők és a kereskedők egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a pillanatnyi piaci helyzet extrém kilengéseket produkálhat az árakban, mind pozitív, mind negatív irányba. A jelenlegi andalúziai helyzet okozhat átmeneti árhullámokat, viszont a hazai termelők és vásárlók számára továbbra is a magyarországi tavaszi időjárás alakulása, illetve a hazai kereslet mértéke lesz  a legfontosabb tényező.

A szezon indulásáig pedig érdemes jó előre felkészülni receptekkel is.