A harmadik része a tervezett csomagnak külkereskedelmi korlátozásokat jelent, azaz megtiltaná autógumik, traktorok vagy éppen kiberbiztonsági szolgáltatások értékesítését Oroszországba, illetve a hadianyagok előállításához szükséges termékek exportját is korlátoznák. Import oldalon különböző fémekre, vegyi anyagokra és ásványokra vezetnének be tilalmat. Olyan országokba irányuló exportot is akadályoznak majd, amely országokból jelentős kockázata van annak, hogy az adott termék tovább kerül Oroszországba (például Kirgizisztán). Ezzel tehát az egyes blokkok közötti szakadék tovább mélyül, a külkereskedelem láncolata pedig tovább szakadozik – ez végső soron az európai cégek bevételeit is csökkenti, akár olyan megrendelések kiesésével is, amelyeknek egyébként nincs közük a háborúhoz – mutatott rá Regős Gábor.
Mindehhez hozzájön, hogy nincs egyetértés a tagországok között – elsősorban a georgiai és indonéz kikötők szankcionálása miatt. A georgiai kikötők kapcsán hazánk és Olaszország ellenkezik, mivel ezeket a kikötőket azerbajdzsáni gáz beszerzésére használjuk. Az indonéz kikötők szankcionálását pedig Görögország és Málta ellenzi. Az új szankciós csomagban tervezik egy olyan kubai bank szankcionálását is, amely kulcsszerepet játszik a devizaügyletekben, és kiszolgálja az európai diplomatákat és állampolgárokat, Olaszország és Spanyolország kifejezetten ellenezték ezt a lépést.
Továbbra is kérdés, az újabb szankciós csomag hozzájárul-e a háború befejezéséhez – az előző 19 ebből a szempontból nem járt sikerrel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!