Több tagállam érdekeit sérti a huszadik szankciós csomag

A huszadik szankciós csomagtól reméli Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetését az Európai Unió. A gyakorlatban azonban a kőolaj kitiltásával és a szankciós csomag más elemeivel több tagország érdekeit is sérti, így aligha fogják a tervet változatlan formában elfogadni.

Fotó: JOHN MACDOUGALL Forrás: AFP

Az Európai Bizottság Oroszország tárgyalóasztalhoz kényszerítését várja a huszadik szankciós csomagtól – véleményük szerint enélkül Oroszországban nincs meg a szándék a békekötésre – mondta el lapunk megkeresésre Regős Gábor a huszadik szankciós csomag tartalma, érvényesítése kapcsán. Kifejtette, az új szankciók három területre terjednének ki: energia, pénzügyi szolgáltatások és kereskedelem, ám felvetődik a kérdés, mi az, amit még az előző 19 csomagban nem szankcionáltak, de még az újban lehet.

A huszadik szankciós csomag kitiltaná az orosz kőolajat Európa kikötőiből, kérdés, mennyire éri meg mindez, amikor Kína és India továbbra is a legnagyobb felváráslók maradnak
(Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

Ugyanis az előző csomagok intézkedéseinek jelentős része is az volt, hogy a korábbi szankciók során nyitva hagyott kiskapukat zárták be, a kibúvási lehetőségeket próbálták csökkenteni. A 19. csomag például az orosz LNG behozatalát tiltja, és további 117 hajóra foganatosít kikötési tilalmat. Az energiával kapcsolatos szankciók célja továbbra is Oroszország megfosztása lenne bevételeitől. Ennek részeként megtiltanák az orosz tankerhajók kiszolgálását, a gyakorlatban kitiltanák az orosz kőolajat. Ezt persze ha csak az uniós tagországok teszik meg, az önmagában kevés, így itt az Európai Unió vezetése szélesebb körű összefogást szeretne. Ugyanakkor az iparágban érintett Görögország felhívja az intézkedés kockázataira is a figyelmet: egyrészt az intézkedés Kína és India (mint legnagyobb kőolajfelvásárlók) pozícióját erősítené, másrészt pedig az árnyékflotta felé terelné a hajókat. Az árnyékflotta pedig továbbra is problémát jelent, ennek segítségével kerüli meg részben Oroszország a szankciókat.

Ezért 43 újabb hajót tesznek fel az árnyékflotta listájára, azaz ezeket a hajókat szankcionálják, illetve tilalmat vezetnek be ezen hajók karbantartására – magyarázta Regős Gábor. 

Az intézkedéscsomag második része a bankszektort célozza meg. Ennek részeként további húsz regionális bankot tesznek szankciós listára, illetve megnehezítik a szankciók kriptovalutákkal történő megkerülését: intézkedéseket hoznak például a kereskedést lehetővé tévő platformok ellen. Ezen kívül harmadik országokban működő bankokat is szankcionálnak, amelyek közreműködésével az orosz bankok eddig megkerülték a szankciókat.

A harmadik része a tervezett csomagnak külkereskedelmi korlátozásokat jelent, azaz megtiltaná autógumik, traktorok vagy éppen kiberbiztonsági szolgáltatások értékesítését Oroszországba, illetve a hadianyagok előállításához szükséges termékek exportját is korlátoznák. Import oldalon különböző fémekre, vegyi anyagokra és ásványokra vezetnének be tilalmat. Olyan országokba irányuló exportot is akadályoznak majd, amely országokból jelentős kockázata van annak, hogy az adott termék tovább kerül Oroszországba (például Kirgizisztán). Ezzel tehát az egyes blokkok közötti szakadék tovább mélyül, a külkereskedelem láncolata pedig tovább szakadozik – ez végső soron az európai cégek bevételeit is csökkenti, akár olyan megrendelések kiesésével is, amelyeknek egyébként nincs közük a háborúhoz – mutatott rá Regős Gábor.

Mindehhez hozzájön, hogy nincs egyetértés a tagországok között – elsősorban a georgiai és indonéz kikötők szankcionálása miatt. A georgiai kikötők kapcsán hazánk és Olaszország ellenkezik, mivel ezeket a kikötőket azerbajdzsáni gáz beszerzésére használjuk. Az indonéz kikötők szankcionálását pedig Görögország és Málta ellenzi. Az új szankciós csomagban tervezik egy olyan kubai bank szankcionálását is, amely kulcsszerepet játszik a devizaügyletekben, és kiszolgálja az európai diplomatákat és állampolgárokat, Olaszország és Spanyolország kifejezetten ellenezték ezt a lépést.

Továbbra is kérdés, az újabb szankciós csomag hozzájárul-e a háború befejezéséhez – az előző 19 ebből a szempontból nem járt sikerrel.