A hatalmas vagyon bűvöletében

Az elmúlt hatvankét évben több mint 3200 ötöslottó-sorsolást tartottak idehaza, ezekben 482 telitalálatos született — legutóbb éppen április közepén. Az elmúlt időszakban egyébként csökkent az ötösök száma: korábban volt olyan esztendő, amikor 27-szer volt telitalálat, ehhez képest például tavaly csak háromszor találták el a játékosok mind az öt kihúzott számot. Pedig próbálkozóból nincs kevés: ötös lottóval még manapság is több mint négymillióan játszanak rendszeresen és sok százezren alkalmanként.

Vagy az egyedi gyártású géppel, vagy kézzel sorsolnak Fotó: MTI/Mónus Márton

Április közepén óriási nyereményt kínált az ötös lottó, öt helyesen megadott számért 4,2 milliárd forintot ajánlott a számsorsjáték. Az összeg nem véletlenül hízott ekkorára, előtte hosszabb időn át egyszer sem sikerült senkinek eltalálnia a kihúzott számokat.

Április közepén viszont igen, s az akkor elvitt summa az ötös lottó történetének harmadik legnagyobb főnyereménye lett: előtte 2003-ban egy szerencsés 5,09 milliárd forintot tehetett zsebre, 2015-ben pedig 5,05 milliárdos főnyereményt jegyeztek fel.

Régen jobban ment

A bődületes összegek kapcsán felmerülhet a kérdés: ritkaságszámba megy-e manapság a telitalálat, s ritkaságszámba ment-e korábban, például a rendszerváltozást megelőzően.

Vagy az egyedi gyártású géppel, vagy kézzel sorsolnak
Fotó: MTI/Mónus Márton

A felvetésekre a feleletet abból az összesítésből lehet kiolvasni, amit a Szerencsejáték Zrt. készített megkeresésünk nyomán. Az állami tulajdonú játékszervező cég először is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ötös lottóval 1957 óta próbálhatnak szerencsét az arra vállalkozók, a játék tehát nagyjából 62 éves múltra tekint vissza.

Ez idő alatt 482 telitalálatot jegyeztek fel – a legutóbbit a 4,2 milliárdot érő áprilisi jelentette. Idén ez volt az első alkalom, amikor valaki mind az öt számot eltalálta, tavaly ez háromszor történt meg, a 2010-zel kezdődő évtizedben pedig – az ideivel együtt – 44-szer. Érdemes azonban ez ügyben visszakanyarodni a kezdetekig.

Az ötvenes években az 1957-es elindulás miatt nem lehetett túl sok telitalálat, 11 alkalmat ezzel együtt is feljegyeztek. A következő évtizedben, vagyis 1960-tól 1969-ig 76-szor tippeltek pontosan, a következő három évtizedben pedig ennél is többször.

A hetvenes években 97, a nyolcvanasokban 96, a kilencvenesekben pedig 93 telitalálatost regisztráltak. Különösen sokszor találták el mind az öt kihúzott számot a hetvenes évek közepének egymást követő három évében: 1975 és 1977 között összesen 51 telitalálat volt, a következő évtized első két esztendejében, 1980-ban és 1981-ben pedig – együttvéve – 29 esetről értesült a közvélemény.

A rekordot jelentő év ezzel együtt is a rendszerváltozás, az átalakulás időszakára esett: 1990-ben 27-szer találták telibe a játékosok mind az öt számot, ráadásul a jó sorozat több évig is kitartott: a következő három esztendőben összesen 33 öttalálatos volt.

Ezután, 2000 és 2009 között összesen 65 telitalálatot jegyeztek fel, ezt követte a mostani évtized 44 esete – igaz, az idei esztendő jó része még előttünk áll.

Ötmillió játékos

A Szerencsejáték Zrt.-nél arról is érdeklődtünk, meghúzódnak-e bármilyen okok az öttalálatosok számának alakulása mögött. A cégnél válaszképpen felidézték, hogy 1957 és 1988 között az ötös lottó volt az egyedüli számsorsjáték idehaza, így ebben az időszakban aki nem sportfogadással szerette volna próbára tenni a szerencséjét, az lottózott.

A paletta az idő múlásával igen széles lett, az utóbbi öt évben például a számsorsolásos játékok kedvelői már összesen nyolc játék közül választhatnak, hiszen az ötös mellett rendelkezésükre áll a hatos lottó, a skandináv lottó, az eurojackpot, a kenó, a puttó, a joker és a Luxor is. – Az ötös lottó még mindig a legnépszerűbb közülük – jegyezték meg a társaságnál, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy manapság nagyjából ötmillió játékosa van a hatvanéves játéknak.

Az állami cég felmérése szerint az ötös lottózók száma az elmúlt hét évben nem változott jelentősen: a legalább 2-3 havonta játszó, vagyis rendszeres játékosok körülbelül 4,2-4,3 millióan vannak.

Az ennél ritkábban próbálkozók – az alkalmi játékosok – száma 790-800 ezerre tehető. Az ötös lottó rendszeres játékosai között egyébként a 60 év felettiek és a nyugdíjasok aránya kiemelkedő, a 18–29 év közöttiek aránya kisebb. Ennek a tapasztalatok szerint az az oka, hogy a fiatalabbak körében az azonnali nyerést kínáló sorsjegyek a népszerűbbek.

Az is érdekes szempont, hogy ki és miért kezd ötös lottózni. A cég korábbi felmérésében részt vevő válaszadók túlnyomó többségénél a szerencsejáték – ezen belül is az ötös – egyfajta családi hagyománynak számít.

Az érintettek szüleik gyakorlatát folytatják és játsszák meg számaikat minden héten. Egyesek nemcsak a játék szeretetét viszik tovább, de a megjátszandó számokat is.

Mások inkább a családhoz kapcsolódó számokkal próbálkoznak – sokak választása esik például a gyermekeik születési dátumaira. Megint mások inkább változó számokkal tesznek kísérletet.

Nagy nyeremények idején nemegyszer olyanok is bekapcsolódnak a játékba, akiket egyébként a legkevésbé sem hoz tűzbe az ötös lottó. Ékes példája ennek az idei év eleje: miközben tavaly egy héten átlagosan 3,4 millió ötöslottó-alapjáték érkezett be, addig az idei, egyre nagyobbra hízó, többmilliárdos főnyeremény idején hetente közel hatmillió alapjátékot játszottak meg.

Nincs manipuláció

A cégnél kitértek a biztonság kérdésére is. Leszögezték: az ötös lottó eddigi történetében 3242 sorsolást tartottak, manipuláló beavatkozási kísérlet egyetlen esetben sem történt.

Ezek után felidézték, hogy a nyerőszámokat kezdetekben kizárólag kézzel sorsolták. Az első ötöslottó-sorsológépet a ’90-es évek elején vásárolta a Szerencsejáték Zrt., s azt követően évekig csak géppel sorsolták ki az öt nyerőszámot.

A 2000-es évek közepétől a stúdióban megjelent nézők szavazással határozták meg, hogy géppel vagy kézzel történjen a sorsolás. Több mint tíz éve az adott héten a Luxorban utolsóként kisorsolt nyerőszám dönti el, hogy kézi vagy gépi sorsolás következik.

– A jelenleg használt sorsológép magyar gyártmányú és egyedi készítésű – jegyezték meg a társaságnál, majd kitértek arra, hogy a gép technikai meghibásodása sem jelenthet gondot, rendelkezésre állnak ugyanis tartalék berendezések.

A cég összes ilyen eszközét – beleértve a sorsológépeket és a hozzájuk tartozó golyókészleteket is – a főváros kormányhivatalának mérési osztálya hitelesítette, a hitelesítést pedig kétévente felülvizsgálják.

A sorsolások szabályos menetét közjegyző felügyeli és hitelesíti, miként lényeges az is, hogy a sorsolásokat a nyilvánosság, azaz kamerák és közönség előtt rendezik.

A két sorsolás közötti biztonságról pedig úgy gondoskodnak, hogy minden sorsolási eszköz fizikai és elektronikus zár alatt van, azokhoz nyom nélkül senki nem férhet hozzá.