Brüsszel össztűz alá vette a növényvédő szerek használatát

Egyre több európai állampolgárból vált ki aggodalmat a növényvédő szerek használata, a fokozódó félelemre ráadásul a brüsszeli zöldlobbi is ráerősít. Az élénkülő növényvédőszer-ellenes hangok mögött az Európai Bizottság betarthatatlan élelmiszer-stratégiai tervei húzódhatnak meg, amely komoly drágulást okozna, és a harmadik országból érkező, silányabb termékek piacszerzésének kedvez.

Brüsszel elvárásai brutális áremelkedéssel járnának Európában Fotó: Mirkó István

Az új közös agrárpolitikáról (KAP) folytatott, egyre élénkülő vitával párhuzamosan mind hangosabban hallatják a hangjukat a Brüsszel közeli zöldszervezetek is, melyek célkeresztjébe ezúttal a növényvédőszerek kerültek. A hatékony zöldlobbi hatására pedig

egyre több európai állampolgárban kelt aggodalmat a mezőgazdaságban általánosan elterjedt, így az élelmiszer-előállításban kulcsszerepet játszó védőszerek felhasználása.

Az erősödő növényvédőszer-ellenes hangok mögött az Európai Bizottság érdekei rajzolódnak ki. A Farm to fork, vagyis a Termőföldtől az asztalig elnevezésű, hosszú távú élelmiszer-stratégiára vonatkozó bizottsági javaslat ugyanis komoly ellenállást váltott ki a tagállamokból, beleértve hazánkat is.

A Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldátmenetért felelős alelnökének nevéhez köthető javaslat drasztikus lépéseket sürget a klímaváltozás megállítása és a fenntarthatóság érdekében. A javaslat egyik sarokpontja, hogy

2030-ra a mezőgazdasági célú növényvédőszerek felhasználását a jelenlegi szint felére kellene csökkenteni, és a mostani termőterületek negyedét ökológiai művelés alá kellene vonni.

Nagy István agrárminiszter nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy Frans Timmermans mind több külföldi, sőt hazai sajtóorgánumban megjelent nyilatkozatában azzal fenyegeti a tagállamokat, hogy amennyiben az általa megfogalmazott zöldambíciók nem valósulnak meg, a bizottság visszavonja a KAP javaslatát.

Brüsszel elvárásai brutális áremelkedéssel járnának Európában
Fotó: Mirkó István

Az uniós agrárpolitika 2021-től – a valóságban két átmeneti évet követően 2023-tól – tervezett átalakítása csak akkor valósulhat meg, ha a bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok miniszterei egyezségre jutnak. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament kétéves, heves vitákkal kísért tárgyalások után elfogadta álláspontját.

Ezekben a javaslatokban a tagállami érdekek hangsúlyosabbak, ám a Timmermans-féle elképzelés komoly kockázatot hordoz, és csökkentené a tagállami hatásköröket is.

A 2030-ig szóló, a növényvédőszer-használat csökkentését is tartalmazó javaslat teljesíthetetlen.

Nagy István agrárminiszter szerint így nemcsak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztetheti a holland politikus.

Egyfelől azért, mert Timmermans javaslata jelentősen visszavetné az európai élelmiszer-termelést, így brutális áremelkedéssel járna, másfelől mindinkább piacot szereznének Európában a harmadik országból érkező termékek.

Ezek az áruk pedig sokkal lazább élelmiszer-biztonsági előírások mellett gyártott, sokszor silány minőségű élelmiszerek.

Növényvédelem nélkül nem versenyképes a mezőgazdaság

Az észszerű növényvédelem elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes maradjon az európai élelmiszerpiac. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy a növényi gyógyszerek, növényvédőszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja.

Régóta az uniós szabályozás a világ legszigorúbb engedélyezési rendszere.

A kamara az aggodalmak eloszlatására példaként említette: a növények védelemében használatos gyógykészítményeket diplomás növényorvosok írják fel azért, hogy megelőzzenek vagy kezeljenek veszélyhelyzeteket.

Érthetetlen, hogy azokat a készítményeket, amelyeket az emberek recept nélkül különféle gombák okozta bőrbetegségekre használnak, a növényorvoslásban ellenzik – mutatott rá a kamara.

A humán gyógyászatban alkalmazott, a növényvédőkhöz gyakran hasonlító szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik a gyógyulás után meghatározott idővel kiürülnek a szervezetből.

Ez ugyanígy történik a növényeknél is: a növényi gyógyszerek lebomlanak, mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek.