Egyre sürgetőbbé válik a megállapodás a minimálbér emeléséről

Egyre komolyabb következményekkel járhat, ha továbbra sem állapodnak meg a szakszervezetek és a munkaadók a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Ha az alkut január 20-át követően hirdetik ki, akkor már csak februárra kapnak magasabb összeget a munkáltatók. Az állami cégeknél is csúszhatnak a bértárgyalások.

Biztosan rosszul járnak a dolgozók, ha tovább húzódik a megegyezés a minimálbér emeléséről Fotó: Kurucz Árpád

Továbbra sincs megállapodás a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek között a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülését követően a szociális partnerek arról számoltak be, hogy az erre az évre átnyúló egyeztetések első fordulóján sem közeledtek az álláspontok.

A szakszervezeti oldal ragaszkodik az ötszázalékos emeléshez, a munkáltatók pedig továbbra is az infláció várható mértékével emelnének a kötelező legalacsonyabb béreken, a jelenlegi ajánlat 3,1 százalék.

A Magyar Nemzet információi szerint a megállapodás érdekében – noha egyelőre egységes a két oldal álláspontja –

van olyan szakszervezeti konföderáció és munkaadói képviselet, amely négyszázalékos emelésre, vagyis a 3,1 százalékos és az ötszázalékos emelés közötti megállapodásra is nyitott lenne. Úgy tudjuk, van olyan képviselet is, amelynek nem érdeke a két oldal megállapodásán nyugvó minimálbér-emelés, és a kormány döntését szeretné elérni.

A kormány a tárgyalások kezdete óta azt hangsúlyozza, nem hirdet ki új összeget, erről a feleknek kell megállapodniuk. Béralku hiányában továbbra is bruttó 161 ezer forint maradna a minimálbér és bruttó 210 600 forint a garantált bérminimum, ám ez senkinek sem érdeke.

Azért is fontos, hogy mielőbb egyezség szülessen, mert ha január 20. után hirdetik ki az új összegeket, akkor a munkavállalók már csak februártól kaphatják a magasabb bért.

A tegnapi ülésen felvetődött, hogy a béren kívüli juttatásokon keresztül nettó jövedelemnövekedéshez segítsék a dolgozókat. Információink szerint ugyanakkor erre kevés az esély, mivel a kafetéria-rendszert 2018-ban jelentősen átalakította a kormány azért, hogy bérként kapjanak pénzt a munkavállalók a munkájukért, ne utalványok formájában.

Biztosan rosszul járnak a dolgozók, ha tovább húzódik a megegyezés a minimálbér emeléséről
Fotó: Kurucz Árpád

Korábban a többlépcsős béralku és a munkavállalói járulék mérséklése is felvetődött, de ezeket végül elvetették a felek.

Közben a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete már kezdeményezte a MÁV-nál a bértárgyalások megkezdését. Kiemelték: a vasútnál foglalkoztatott munkavállalók azok közé tartoznak, akik nélkül nem működne a gazdaság, így a járvány ellenére is elkerülhetetlen az idei bérrendezés.

Az országos minimálbéralku hiánya ugyanakkor késleltetheti az állami és az önkormányzati tulajdonú vállalatoknál az érdemi tárgyalásokat. Ennek oka, hogy habár a bérek jellemzően magasabbak, a bérminimum emelése ezekre a magasabb bérkategóriákra is hatással lesz.