Csaknem 360 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset 2019. június végére, egy év alatt 10,6 százalékkal emelkedett mind a nettó, mind a bruttó fizetés. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint a dinamikus emelkedéshez egyebek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum nyolcszázalékos megemelése, a kormánytisztviselők bérreformja, valamint a közfoglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése járult hozzá. Megmaradt a munkaerőhiány bérfelhajtó ereje, továbbá a prémium- és jutalomkifizetések hatása is.
A legjobb keresetekkel kecsegtető ágazatban, a pénzügyi és biztosítási területen egy alkalmazott mintegy háromszorosát viszi haza a legrosszabbul fizetett ágazatokban dolgozókkal szemben. Noha e területen a bruttó átlagfizetés csak mintegy hét százalékkal nőtt egy év alatt, ám így is átlépte az összeg a 670 ezer forintot. A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban az átlagfizetés az idei első fél év végére bruttó 236 ezer forint volt, egy év alatt átlagosan 11 százalékos béremelést követően. A legjobb fizetések a pénzügyi területen kívül infokommunikációs munkakörökben, tudományos és műszaki területeken, valamint az energiaszektorban érhetők el. A turisztikai területek mellett a szociális szférára jellemzők még a legkisebb keresetek.
A nemi különbségek meghatározók: a férfiak bruttó átlagkeresete 68 ezer forinttal magasabb, mint a nőké. Ugyanakkor ez elsősorban a munkaköri sajátosságoknak és a nők gyermekvállalásának tulajdonítható. A 20 év alattiak kereseti pozíciói a legrosszabbak, a 30–39 év közöttieké a legjobbak. Az előbbi korcsoportba tartozók bruttó átlagkeresete 2019 első fél évében bruttó 231 600 forint volt, ami 159 ezer forinttal maradt el a 30–39 évesekétől. A fehér- és kékgallérosok közötti különbség is jelentős: a szellemi foglalkozásúak átlagosan havi 202 ezer forinttal kerestek többet, mint a fizikai feladatokat ellátók.
Fotó: Kurucz Árpád
A fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete egy év alatt 12,7 százalékkal 264 100 forintra, a szellemieké 8,7 százalékkal 465 900 forintra nőtt. A gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők és a törvényhozók bérelőnye meghaladta a félmillió forintot a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókhoz viszonyítva. A fizikai dolgozók az iparban és az építőiparban érhetik el a legmagasabb keresetet. Szellemi területen az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati feladatkörben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, ám így is átlépte a 315 ezer forintot. A fogyasztói árak az első fél évben 3,5 százalékkal emelkedtek, így a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 6,9 százalékkal nőtt.
