Hétezermilliárd forinttal nőtt 2010 óta a magyar állam vagyona

Nagyjából hetven százalékkal bővült 2010 óta a nemzeti vagyon, ezen belül a vállalatokban nyilvántartott részesedések összértéke több mint a duplájára növekedett. Ez nem véletlen, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint ugyanis egyértelműen korrigálni kellett a szocialista-szabad demokrata kormányok tékozlását.

Vitrinben a Seuso-kincsek. A kabinet vállalkozások, ingatlanok és létesítmények mellett műtárgyakra is bőven áldozott Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mintegy 17 ezermilliárd forintot tett ki a magyar állam vagyona ez év elején – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya. Az összeget becslés alapján közölték, ugyanis a kormányrendelet értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jelenleg a 2017. december 31-i adatokat tudja rendelkezésre bocsátani, hiszen a tulajdonosijog-gyakorlók adatszolgáltatásának feldolgozása még folyamatban van.

A legutóbbi hivatalos összesítés szerint 14,7 ezermilliárd forintot meghaladó összeg tartozott az államhoz. Ez utóbbi jelentős, 42 százalékos növekedést jelent a 2010 és 2017 szilvesztere közötti időszakban: a 10,3 ezermilliárdos értéket 4,3 ezermilliárddal növelte meg az állam. A 17 ezermilliárdos becslést tekintetbe véve pedig mintegy hetvenszázalékos lehet a vagyongyarapodás 2011 eleje óta.

A vagyon túlnyomó részét, közel hetven százalékát az ingatlanok teszik ki, ennek negyven százalékát pedig a mezőgazdasági területek képviselik. Emellett az MNV Zrt. közvetlen kezelésében 934 kereskedelmi célú ingatlan, 148 iroda és 1088 lakóingatlan állt a legutóbbi feldolgozás szerint.

Az állomány 8,8 ezermilliárdról 11,4 ezermilliárd forintra nőtt az évek alatt, ám Bártfai-Mager Andrea sajtóosztálya megjegyezte: nyilvántartási értékekről van szó, amelyekre az ingatlanpiaci fellendülés nincs hatással, vagyis jellemzően az elmúlt években állami tulajdonba került ingatlanok értéke számít a növekedésben. Az ingóságok csoportjába tipikusan hagyatéki vagyontárgyak tartoznak (ezeket jelzi a grafikán a készletek kategóriája), de ideértendők tizennyolc megyei múzeum műkincsei is.

A gazdasági társaságok a nemzeti vagyon ötödét teszik ki, a 2018-as év 645 vállalatban nyilvántartott állami részesedéssel indult 3308 milliárd forintnyi összesített értékkel. Összevetésképpen: 2010 végén 585 gazdasági társaságban 1526 milliárd állami forint feküdt. A vállalatok gyarapodása valós gazdasági növekedésből ered, ami a válság utáni megerősödés a következménye – jelentette ki a miniszter sajtóosztálya. A vagyon bővülésében szerepe van annak is – tették hozzá –, hogy javult a nyilvántartás és az adatszolgáltatási fegyelem, emiatt a korábban összesítve még nem látott vagyonelemek is megjelentek az összképben.

– A jelenlegi helyzet értékelése kapcsán érdemes néhány évtizedes távlatba visszatekintenünk – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. A rendszerváltásra eltünt a statisztikai rendszerből az állami vagyonleltár, ez tette lehetővé a gátlástalan „privatizációt” 1990 előtt volt ilyen statisztikai fejezet. Az ország emiatt lényegében úgy vágott neki az átalakulásnak, hogy az állami vagyon nagyságáról nem álltak rendelkezésére pontos ismeretek. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állami vagyon bizonyos részét eltékozolhatták – vélte Boros Imre.

A folyamat a szakember szerint az első Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között megakadt, a szocialisták és a szabad demokraták újbóli hatalomra kerülésével azonban folytatódott. – A 2002-ben kezdődő nyolc év alatt az MSZP–SZDSZ-kormány még eladta, amit lehetett, akkor privatizálták például a vasút áruszállító-üzletágát és a repülőteret is – idézte fel Boros Imre, majd rámutatott: 2010-ben a kormányváltással fordulat következett be ez ügyben, az állami vagyon azóta növekedésnek indult. Olyan fontos ágazatokban szerzett vagyonelemeket az állam, mint az energetika és a bankszektor.

Megjegyzendő, ezen ­stratégiai fontosságú vállalatok külföldi tulajdonosai annak idején a magyar piacon szerzett profitjukat mind az anyavállalathoz irányították, tehát ez a pénz elhagyta az országot.

Boros Imre röviden kitért arra is, miért fontos az állami vagyon. – Az államnak az a dolga, hogy gondoskodjon polgárairól, garantálja a közszolgáltatások működését. Az állam a legfontosabb funkcióit nem tudja ellátni, ha nem bánik megfelelően a vagyonával – mondta, majd hozzátette: ezért is fontos a pontos nyilvántartás.

Vitrinben a Seuso-kincsek. A kabinet vállalkozások, ingatlanok és létesítmények mellett műtárgyakra is bőven áldozott
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét az elmúlt húsz év állami vagyonpolitikájának áttekintésére kértük. Parragh László szerint egészen eltérő elvek jellemzik ez ügyben a szocia­lista–szabad demokrata kormányok és a 2010 óta működő Fidesz–KDNP-kabinet felfogását. – Az előző kormányok idején az az elv határozta meg a közvagyon kezelését, hogy az állam ­rossz tulajdonos, ezért eladtak fontos vagyonelemeket, akár állami monopóliu­mokat is. Már akkoriban látható volt, hogy ez a felfogás súlyosan hibás, utóbb pedig az is bebizonyosodott, hogy igen káros – fogalmazott a kamara vezetője, aki szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy a fontosabb vagyonpolitikai döntéseknél 2010 előtt nem a nemzeti érdek volt az első. – Érdemes felidézni – folytatta Parragh – a kormányváltás utáni időszakot is.

Az Orbán-kormány a vagyon gyarapításába fogott, a folyamat pedig akkor vette kezdetét, amikor az ország anyagi lehetőségei még igen szűkösek voltak. A vagyonnövelés, a vásárlások – különösen a kulcsfontosságú iparágakban – az elnök szerint lehetővé teszik, hogy az állam, ha kell, megvédhesse az ország fogyasztóit, vagyis érvényesíthesse a nemzeti érdekeket.

Parragh ­László éppen ezért helyesnek tartaná, ha az állam – természetesen megfelelő áron – újabb cégeket, létesítményeket, egyéb vagyonelemeket szerezne meg, alakítana ki, vagyis tovább növelné a köz vagyonát, különösen a ­monopólium-közeli helyzetben.­

Felbecsülhetetlen értékek

A nemzeti vagyonból 928 milliárd forintot tesznek ki az ingóságok, ám ez csupán nyilvántartási és nem forgalmi érték. Ez érthető, ugyanis ebben a kategóriában tartják nyilván a felbecsülhetetlen értéket képviselő magyar koronát és a koronázási ékszereket is. 2014 és 2018 között a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében 34 műkincset, illetve gyűjteményt mentett meg 13 milliárd forint értékben, köztük Munkácsy Mihály Golgota című festményét hárommilliárd forintért, de Gulá­csy Lajos, Benczúr Gyula és Tiziano művei is a magyar állam tulajdonába kerültek. A római kori Seuso-kincsek 2018 óta képezik az állam vagyonának részét.