Járvány idején is bért emel az állam

Megkapják a beígért béremelést az állami fenntartású víziközmű-cégek, az erről szóló tárgyalások a járvány okozta kihagyás után hamarosan folytatódnak. A postánál is megvan a szándék a rendezésre, a tiltott állami finanszírozás elkerülésére pedig az uniós lazítások miatt nyílhat lehetőség. Az állami cégek nagyjából kétezer embert azonnal fel tudnának venni, a munkaerőhiánnyal küzdő cégek közül a Volán több száz munkavállalót toborzott a koronavírus megjelenése óta.

Fotó: Arpad Kurucz

Az előzetes adatok alapján nagyjából kétezer munkavállaló azonnali elhelyezkedését tudják segíteni a nagy állami cégek, azaz a MÁV, a Volán és a víziközmű-cégek, valamint a kisebb, közszolgáltatásban működő vállalatok az előzetes felmérések szerint – tudta meg a Magyar Nemzet. Ahogy arról korábban lapunk is rendszeresen beszámolt, már a járvány előtt, a korszerűsítések ellenére is óriási munkaerőigény mutatkozott az állami vállalatoknál, amely a koronavírus felbukkanásával sem változott. Ennek oka, hogy az érintett cégeknél az állomány elöregedőben van, a következő években jóval többen mennek nyugdíjba, mint amennyi új munkaerőt felvettek. A helyzeten a járvány sújtotta ágazatokból munkanélkülivé válók is segíthetnek. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a kormány bevonásával a szakszervezetek kezdeményezésére egységes adatbázis jöhet létre az állami vállalatok munkaerőigényének felmérését követően. Ezzel egyfelől a munkájukat elvesztők elhelyezkedését, másfelől a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő cégek toborzását segítenék elő.

Sokan ültek át a volánhoz

A járvány miatt bizonyos ágazatokban már márciusban és áprilisban is leépítéseket lehetett tapasztalni, ám az élelmesebbek azonnal találtak másik állást. A Volánbusz már időben lecsapott a felszabaduló munkaerőre: áprilisban és májusban összesen 280 új munkavállaló csatlakozott az állami szolgáltatóhoz, ezen belül az autóbusz-vezetők létszáma 166-tal emelkedett. A társaság közleménye szerint a járatkapacitás elenyésző mértékben, tíz százalékkal csökkent a járványhelyzet idején bevezetett tanszüneti menetrend következtében. A személyszállítási, közszolgáltatási feladatok ellátása során a Volánbusz valamennyi munkatársára szükség volt, ezért nem történt elbocsátás.

A vasútnál is folyamatos a toborzás, ugyanakkor a szakszervezetek egyelőre nem látják, a dolgozók iránti igényt miként befolyásolta az elmúlt hónapok jelentős utasszámcsökkenése, illetve a jövőben milyen következményekkel jár, hogy a járványhelyzeti menetrend részeként számos vasútvonalon pótlóbusz szállítja az utasokat a legtöbb menetrendi járat helyett.

Nincs elfelejtve a fizetésrendezés

A koronavírus megjelenése előtt állapodtak meg az állami vállalatok vezetői és a szakszervezetek a MÁV-nál és a Volánbusznál az idei évre tervezett, átlagosan tízszázalékos béremelésről, amelyet végre is hajtottak az érintett állami cégek. A pontos mérték munkakörönként és területenként eltér, ráadásul nem volt a korábbihoz hason­lóan országos, egységes keresetrendezés.

Éppen ezért az állami fenntartású víziközmű-cégeknél nem sikerült lefolytatni a korlátozások előtt az egyeztetéseket. Ugyanakkor a Munkástanácsok Országos Szövetsége arról tájékoztatott, hogy a kormányzat megerősítette szándékát a fenntartásukba tartozó vizesek bérrendezéséről. Így az egyeztetések várhatóan hamarosan megállapodással zárulhatnak a szektorban. Az önkormányzati víziközművesek nem számíthatnak idén sem egységes keresetrendezésre, ám a szolgáltatás fenntartása érdekében nélkülözhetetlen a bérrendezés mindegyik szolgáltatónál.

Félrenézhet a postánál Brüsszel

Hiába az állami szándék, a Magyar Posta azzal, hogy piaci alapú működésre váltott, nem vehet igénybe állami támogatást a bérek rendezéséhez, noha a postások fizetésének emelése is nélkülözhetetlenné vált. A Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek vezetői közös levélben fordultak Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez annak érdekében, hogy a vonatkozó irányelv módosításával ne minősüljön tiltott állami támogatásnak a postai dolgozók bérének rendezése, a 15 millió euró feletti állami hozzájáruláshoz pedig ne kelljen külön uniós eljárás. A posta önerőből nem tudja megadni azt a béremelést, amely megakadályozza a dolgozók további elvándorlását, a jelenség ráadásul évek óta komoly problémát okoz már a közszolgáltatás színvonalának fenntartásában is.

A futárokért folyt a verseny a karantén alatt

A járvány miatt elrendelt korlátozások időszakának sztármunkája egyértelműen a futárállás volt, ez derül ki az összes álláspiaci felmérésből. Az online ételrendelés, az elektronikus bevásárlás és a korábban is egyre inkább felfutó szolgáltatások miatt egyik pillanatról a másikra rengeteg futárra lett szükség a járványügyi korlátozások alatt. Nemcsak az üzletláncok növelték kapacitásukat, de az utasok nélkül maradt taxis cégek is kibővítették tevékenységüket, miközben a lakosság olyan dolgokat is a világhálón szerzett be, amelyeket korábban csak személyesen voltak hajlandók megvásárolni. Futárállást 250-400 ezer forintos bérért kínálnak a legtöbb állásportálon fellelhető adatok szerint. A borravaló mellett ingyenesen használható szolgálati telefont is kapnak a munkavállalók, de sok helyen még a gépjárművet vagy az üzemanyagköltséget is a vállalkozás fizeti. A vírushelyzetben kialakult távolságtartás miatt az éttermi szolgáltatásokban megjelent az érintésmentes rendelésátvétel, de a készpénzes vásárlás, így a borravaló rovására jóval többen választották a vírushelyzet szempontjából biztonságosabb bankkártyás fizetést.