– Főként azok a háztartások választották a hiteltörlesztési moratóriumot, amelyek pénzügyileg megszorultak. Ha nincs ez a lehetőség, akkor sokan felélték volna a tartalékaikat, a megtakarított pénzüket – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök főtanácsadója részleteket is elárult lapunknak. Jelezte, a folyószámla- és a személyi hitelek több mint kétharmada került a moratórium alá, míg a lakásvásárlásra felvett kölcsönök fele. A lakossági moratóriumot összességében 1,6 millió ügyfél választotta. Ez az arány az adósok mintegy hatvan százalékát jelenti, ami a teljes lakossági hitelállomány 53 százaléka, azaz közel 3500 milliárd forintról van szó. – Mindebből az is kiderül, hogy a moratórium sok pénzt hagyott a háztartásoknál, így könnyebb volt a családi kiadásokat racionalizálni – hangsúlyozta Nagy Márton. Hozzátette, aki élt a lehetőséggel, az a válság okozta félelem helyett a biztonságot választotta.
Kétezermilliárd forint marad a zsebben
Ha a cégeket nézzük, akkor hatvanezer vállalkozás vette igénybe a halasztást. Ezek harmada a legsérülékenyebb szektorokban tevékenykedik, így a turizmus, a szállítás és a szolgáltatási szektor területén. Ezeknek a társaságoknak a nagyobb eladósodottság mellett a visszaeső árbevétel valós pénzügyi nehézséget okozott. Az árbevételük több mint tíz százalékát vesztették el.
A főtanácsadó rávilágított, ha mindent összeadunk, akkor összesen kétezermilliárd forint marad a lakossági és vállalati ügyfelek zsebében ebben az évben. Nagy Márton ezt követően ismertette, hogy mi várható a moratórium meghosszabbításának időszakában, tehát 2021. január 1. és június 30. között.
– A miniszterelnök bejelentése azért fontos, mert fel kell készíteni az érintett kört, az ügyfeleket és a bankokat egyaránt a jelenleg élő törlesztési szünet után elkövetkező időszakra.
Európa több országában már lejárt a moratórium, és azt nem hosszabbították meg, ezzel szemben sok ország megtoldotta a határidőt. Ez utóbbi körbe tartozik Közép- és Dél-Európa számos országa – magyarázta.

A második szakasz
– A moratórium második szakasza hat hónapig tart, ebbe a lakosság esetén a kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok tartoznak – közölte a főtanácsadó. Ide sorolandók a gyermeket nevelő szülők, a nyugdíjasok, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak. Nagy Márton kiemelte: az álláskeresők köre a regisztrált álláskeresőket jelenti, tehát akinek nincs munkája, de nem is keresi a lehetőséget, nem élhet a moratórium meghosszabbításával. – Csak annak jár, aki dolgozni akar – mondta.
Fontos tudni, hogy a gyermeket vagy gyermekeket nevelő szülők körébe a magzat is beleszámít, valamint azok a családok is, ahol a szülő egyedül neveli a gyermekét.