Mennyire adósodtak el az európai országok a járvány miatt?

Az idei világjárvány jócskán megnöveli a legtöbb országban a GDP-arányos államadósságot, mivel egyrészt csökken a GDP, másrészt extra kiadások jelentkeznek a gazdaságvédelem miatt. A hazai adósság is nagyot nő, de sok európai országban jóval magasabb az érték.

Hosszú idő után felülvizsgálják az eurózóna jegybankjának monetáris politikáját Fotó: Ralph Orlowski Forrás: Reuters

Az idei év gazdasági folyamatairól és a következő évek várható alakulásáról mind a Pénzügyminisztérium és az Államadósságkezelő Központ, mind az MNB beszámolt a napokban. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tavalyra elért rendkívül kedvező, 65 százalék körüli GDP-arányos államadósság idén nyolcvan százalék közelébe emelkedik. Ez igen szomorú, hisz nagyjából erről a szintről kezdődött az adósságcsökkentés, ugyanakkor az, hogy korábban lezajlott a jelentős csökkenés, most a váratlan pandémiás helyzetben nagyobb mozgásteret hagyott.

Sok uniós országnak magasabb adósságállománya volt, így most az idei év terhei is súlyosabb mértékben érinti helyzetüket.

A válság előtt, a tavalyi év végén a még Nagy-Britanniát is magába foglaló Európai Unión belül tíz ország GDP-arányos államadóssága haladta meg a magyar szintet, és több országé volt közel a miénkhez. A legeladósodottabb állam Görögország volt, a korábbi válságok miatt a GDP 176 százalékával, de hozzá kell tenni, hogy a korábbi mentőprogramok feltételeinek hosszabb távú teljesítése esetén vélhetően idővel valamennyit elengednek az ország adósságából. Idén a görög szint 192 százalékra nő, vagyis esetükben is igen komoly a válsághatás.

A második helyen Olaszország áll, ahol 135-ről 157 százalékra nő a mérték: ez elég drámai, mivel a tavalyi szint is nehezen kezelhető volt, most nehéz is lenne a finanszírozás az Európai Központi Bank (EKB) eszközvásárlási programja nélkül. Száz százalékot meghaladó a mérték még Portugália esetében, ahol 117-ről 132 százalékra nő a szint, és ugyancsak döntő az EKB szerepe, aminek köszönhetően az ország tízéves államkötvényei immár negatív hozammal forognak.

A ciprusi adósságszint 95-ről 105 százalékra nő, a spanyol 95-ről 115-re, a brit 80-ról 100-ra, a belga 99-ről 114-re, a francia 98-ról 116-ra. Az osztrák szint már összevethető a magyarral: náluk 70-ről 79 százalékra nő a mérték, és a magyarnál alig alacsonyabb számok jellemzik még Írországot, Szlovéniát és Németországot. A többi tagállamnál viszont az idei év végén is a hatvanszázalékos maastrichti kritérium alatt marad a szint, néhány esetben azt két-három százalékkal meghaladja. Az unióban a legkedvezőbb helyzetben Észtország van, melynek mindössze nyolcszázalékos adóssága volt, és a járvány hatására sem emelkedik tíz százalék fölé.

A magyar adósságmérték így a középmezőnybe tartozik az Európai Unión belül,

ezért, noha most érdemben meghaladja a maastrichti szintet, európai viszonylatban nem mondható magasnak. Erről a szintről, ha beindul a fellendülés, és a kormány ismét az adósságcsökkentésre fog koncentrálni, akár néhány év alatt vissza lehet jutni a járvány előtti szintre.