Ráfizethet a tojásra a figyelmetlen vevő

Ebben az időszakban akár harminc százalékkal is megugrik az év többi részéhez képest a tojásfogyasztás, ezt pedig a kereskedelem szereplői is kihasználják.

Nagy Kristóf
2019. 04. 15. 14:48
Fotó: Katona_Vanda
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vásárlói tudatosság fontosságát, a fogyasztók fokozott odafigyelését hangsúlyozzák a tojáságazat szereplői a húsvét közeledtével. Ebben az időszakban akár harminc százalékkal is megugrik az év többi részéhez képest a tojásfogyasztás, ezt pedig a kereskedelem szereplői is kihasználják.

Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke megkeresésünkre elmondta: a tojáságazat szereplőinek alkupozíciója gyenge, emiatt a kereskedelmi láncok bátrabban alakíthatják árpolitikájukat, ezért a vásárlóknak kell jobban odafigyelniük, milyen tojást vesznek le a polcról.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy a húsvéti időszakban megnő az importtojás aránya, a készlet akár 15-20 százaléka származhat külföldről. Az alacsony termelői integráció miatt rá-adásul a gazdálkodóknak nincs hatásuk az árakra, a fogyasztók a kereskedelem szereplőinek árképzése alapján fizetnek, sokszor a figyelmetlenség miatt pedig ráfizetnek. A magas kereslet következtében ráadásul a tojás akciózásával csábítják a vásárlókat az üzletek, ám a vevőket könnyen megtévesztheti az alacsony darabár.

– Az üzletekben évek óta kötelező a tojás darabára mellett feltüntetni a kilogrammonkénti árat is, erre fokozottan érdemes odafigyelniük a fogyasztóknak – hangsúlyozta Pákozd Gergely. Példaként említette, hogy az elsősorban importból érkező, legkisebb méretű S-es tojás darabáron általában a legolcsóbb. Méretéből, súlyából adódóan ugyanakkor egy kilogramm S-es tojás adott esetben lényegesen drágább lehet, mint az M-es vagy L-es méretű termékek.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó csak a darabárat nézi, ráfizethet a sokszor a kibocsátó országban már eladhatatlan, hazánkba behozott tojásokra. A tojásszövetség alelnöke ugyanakkor optimista, mivel az elmúlt évek piaci folyamatainak köszönhetően 2017 és 2018 között mintegy harminc százalékkal csökkent az import aránya, ráadásul a vásárlók is jobban figyelnek, habár e termékkörben még mindig jóval alacsonyabb a fogyasztói tudatosság a többi termékpályához képest. A gyakorlatban az elmozdulás abban érhető tetten, hogy a darabár mellett egyre többen figyelnek a kilós árra is, és egyre kevesebben választják a számos országban kereskedelmi forgalomban nem értékesíthető S-es méretet.

Pákozd Gergely szerint az ágazatra kedvezően hatna, ha nem csak a húsvéti és karácsonyi szezonban nőne meg a kereslet, hanem az év egészében, egyenletesen fogyasztanánk tojást. A tendencia hullámzó: míg 2010 előtt évente átlagosan 300 darab tojást fogyasztottunk fejenként, addig az elmúlt esztendőkben ez a szám 200-210 darabra esett. Kedvező ugyanakkor, hogy az utóbbi időben némi elmozdulás, keresletnövekedés kezdődött, hozzávetőleg évente fejenként 240 darabra nőtt a fogyasztás. Az alelnök hozzátette: a tojás fogyasztása élettani szempontból is fontos, mivel tápanyagtartalma magas, és az egyik legolcsóbb fehérjeforrásnak számít.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.