Százezrekkel kevesebben kapnak minimálbért

Több mint kétszázezer, tavaly még minimálbérért vagy garantált bérminimumért dolgozó munkavállaló fizetése jövőre már a kötelező legkisebb kereset fölötti fizetési kategóriába kerülhet úgy, hogy jövőre egyébként is 8-8 százalékkal nőnek a kötelező legkisebb keresetek – derül ki a Magyar Nemzet birtokába jutott kormányzati becslésből. Ez azt jelenti, hogy a minimálbérek szerepe egyre kevésbé van hatással a keresetekre, amelyek emelkedését a tartósan fennmaradó munkaerőpiaci kereslet befolyásolja.

A hazai minimálbérek európai összevetésben már elérik a lengyelországi és a szlovákiai szintet Fotó: Havran Zoltán

Egyre kevesebb munkavállalót érint a minimálbér és a garantált bérminimum összege, noha a tavaly év végén megkötött, két évre szóló bérmegállapodás értelmében jövőre – az idei évhez hasonlóan – 8-8 százalékkal emelkedik a két összeg. A Magyar Nemzet birtokába került kormányzati becslés szerint az emelkedés ellenére 2018-hoz viszonyítva jövőre 215 ezer munkavállalóval csökkenhet a minimálbéresek és a garantált bérminimumosok létszáma, ami azt jelzi, a munkáltatók a kötelező legkisebb keresetnél jóval nagyobb mértékben emelik a kereseteket. Ezt támasztja alá, hogy a minimálbérek idei, nyolcszázalékos emelése és az ugyanekkora bérajánlás ellenére a bruttó átlagkereset 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Jövőre 248 ezer főt érinthet a minimálbér bruttó 161 ezer forintra emelkedő összege, 29 ezer munkavállalóval kevesebbet, mint az idén. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban hivatalosan a munkavállalók mindössze 5,5 százaléka dolgozhat a kötelező legkisebb keresetért, akik közül vélhetően sokan vállalkozók vagy jövedelmük egy részéhez feketén jutnak hozzá. A megállapodás értelmében bruttó 210 600 forintra emelkedik a garantált bérminimum, tehát a középfokú végzettséghez kötött munkakörben kötelező legkisebb kereset. Az összeg jóval többeket, várhatóan 794 ezer embert érint jövőre, 43 ezer fővel kevesebbet, mint 2019-ben.

A versenyszféra szereplői és banki elemzők szerint a munkaerő iránti kereslet és a kedvező makrogazdasági folyamatok miatt tartósan fennmaradhat a jelentős keresetemelkedés. A bérfelzárkózás jelenleg piacvezérelt, a munkáltatók célja a szakképzett munkaerő megtartása, a dolgozóért folytatott verseny rákényszeríti a cégeket a keresetek átlag feletti emelésére. E folyamat kedvező következménye, hogy egyre kisebb szerep jut a minimálbéreknek.

Tavaly több mint 1,2 millióan, idén 1,1 millióan, jövőre várhatóan mintegy egymillióan, a munkavállalók 23 százaléka dolgozhat minimálbérért vagy garantált bérminimumért. A bérek emelését segíti, hogy a kormány a 2016-os 27 százalékról 17,5 százalékra csökkentette a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adót. Ezzel 2016 és 2018 között nálunk csökkent az unióban legnagyobb mértékben a gazdaság GDP-arányos adóterhelése.

A minimálbérekről hétfőn kezdődtek meg az egyeztetések a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán. A tavaly kötött bérmegállapodás értelmében a partnerek akkor tárgyalhatják újra a 2020-as minimálbéreket, ha a GDP-re, az inflációra vagy a hozzáadott érték növekedésére vonatkozó, az idei évre becsült mutatókban jelentősebb eltérés lesz. A bérek újratárgyalásához szükséges eltérésnek jelenleg kicsi az esélye.