Tesco-búcsú a lengyelektől?

Veszteségei miatt a boltbezárások után megválhat teljes lengyelországi üzletágától a Tesco áruházlánc, hamarosan sor kerülhet az ügylet véglegesítésére — értesültünk londoni forrásból. A vevő az a lengyel piacra tavaly belépett, ugyancsak brit kötődésű Dealz nevű diszkontlánc lehet, amely rohamtempóban terjeszkedik a közép-európai piacon. A Magyar Nemzetet a cég arról tájékoztatta: a Tesco Europe csoport részeként a lengyel változások nem érintik a magyarországi áruházakat és a vásárlókat.

Magyarországon a hálózata újjászervezését hirdette meg az angol tulajdonos Fotó: Éberling András

Ismét napirendre került a tulajdonoscsere a Tesco áruházláncnál: az anyavállalat központjában befektetői döntés születhetett arról, hogy a diszkontok térhódítása miatt globálisan piaci hátrányba került kereskedelmi multi megválik a közép-európai Tesco Europe csoport veszteséges lengyelországi üzletágától, ahol nemrégiben újabb négy hipermarketet és egy nagykereskedelmi központot zártak be.

A Magyar Nemzet londoni forrásokból úgy értesült: ezzel várhatóan kivonul a Tesco Lengyelországból, a befektetők friss döntése szerint hamarosan megköthetik a szerződést a négytagú közép-európai régiós csoport jövedelmezőségét rontó piacon.

Magyarországon a hálózata újjászervezését hirdette meg az angol tulajdonos
Fotó: Éberling András

A vevő az a Lengyelországban tavaly óta gyors ütemben terjeszkedő, Dealz elnevezésű diszkontlánc lehet, amely tagja a szintén Nagy-Britanniában, 1990-ben alapított, összesen közel ezer egységet jegyző Poundland hálózatnak. A magyar piacon kevésbé ismert lánc a weboldala szerint „az Egyesült Királyság egyik legnagyobb árengedmény- és értékkereskedője”.

A Poundland előbb a brit, majd a külföldi piacain azzal vált a helyiek kedvencévé, hogy több ezer terméket kínál 1 vagy 2 fontért, ami számos márkásabb árucikk esetén is kedvezőbb árat, állandó akciókat jelent a többi kereskedő kínálatához képest. Idehaza a köznyelvben a „100 forintos bolt” néven ismertté és népszerűvé vált koncepcióhoz hasonló az üzletpolitikájuk.

A lengyel kivonulás a magyarországi üzletág számára amiatt lehet érdekes, miután a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában működő két másik visegrádi piaccal együtt négyen alkotják a Tesco Europe közép-európai csoportot, amelyet egyébként az anyavállalatnál jól jövedelmező leányok társaságaként tartanak számon, leszámítva a lengyelországi vonalat.

Megkerestük a Tesco-Globál Áruházak Zrt.-t, amely azt közölte: a lengyelországi boltokat érintő döntések célja, hogy az üzletág teljesítményét javítsák, ezáltal közelítsék a másik három közép-európai piac eredményéhez.

– A döntések lengyelspecifikusak és a sajátos lengyel piaci körülményekre reflektálnak. A lengyelországi döntések nincsenek hatással a cseh, szlovák és magyar üzletágunk működésére vagy a magyar vásárlókra – szögezte le az áruházlánc. Kiemelték: a Tesco elkötelezett aziránt, hogy folytassa magyar üzletágának fejlesztését, illetve befektetéseit a hálózat modernizálásába a korábban lapunkban bejelentett stratégiával összhangban.

Matt Simister, a Tesco Europe vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek a adott interjúban a nyáron úgy fogalmazott: a cseh, a szlovák és a magyar piacon nagyon erős és nyereséges működésű áruházaik vannak.

Míg Magyarországon a Tesco piaci részesedése több mint 15 százalékos a kiskereskedelemből, vagyis az összes szereplő közül a legnagyobb, a lengyel vonalon mindössze 4 százalékban vannak jelen, pedig a verseny a többi országhoz képest erősebb, mert arányaiban jóval több a vásárló és a kereskedő. A teljesen más piaci logika alapján működő Lengyelországban emiatt drasztikus üzletbezárásokra kényszerültek az elmúlt hónapok során – vázolta.

Itthon újjáépít a Tesco. A magyar kiskereskedelemben is – akárcsak Nagy- Britanniában – az Aldi és a Lidl áruházláncok térhódításával felismerték, hogy a vásárlók egyre inkább a diszkontjellegű üzleteket keresik, és már nincs akkora igény az óriási hipermarketekre a városok szélén.

Matt Simister erről azt mondta, hogy itthon a hiperek átalakításával járó új stratégiá­juk szerint a tízezer négyzetméternél nagyobb áruházakban optimalizálják a saját eladóteret, a kínálat minőségi irányba koncentrálódik, és ismert márkák jelennek meg bérlőként a bevásárlóközponttá váló épületekben.

Az is fontos a lengyelországi események tükrében, hogy a Magyarországon 2015 óta zajló „diszkontosodás” eredményeként a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest.

Alátámasztja a vezérigazgató szavait, hogy a Tesco idén júniusban tartott éves részvényesi ülésén – amelyről a Reuters tudósított – felmerült a befektetők körében, hogy a csoport 2020 decemberéig továbbra is birtokolja-e a közép-európai tevékenységeket, köztük a magyarországit is.

John Allan, a multinacionális óriásvállalat vezetője akkor úgy fogalmazott: „Nagyon valószínű. Soha nem mondtam azt, hogy soha, mert a dolgok változhatnak, de jelenleg nincs olyan tervünk, amelyet az igazgatóság megvitatott vagy jóváhagyott volna a kilépéshez Közép-Európából.” A Londonban tartott ülésen megerősítette, hogy a Tesco lengyelországi problémái ellenére a három másik országban – Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiá­ban – piacvezető vagy tartja eddigi pozícióját, és a tervek szerint folytatja a beruházásokat.