Ismét napirendre került az Európai Unióban a pálinkafőzés adómentességének kérdése – erről tájékoztatta a Magyar Nemzetet a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András államtitkártól megtudtuk, hogy a kérdést Szlovénia képviselői vetették fel nemrégiben, a kezdeményezéshez Magyarország azonnal csatlakozott.
– Mivel a téma erősen érinti a hazai viszonyokat, ezért a magyar pénzügyi kormányzat rövid idő alatt javaslatot dolgozott ki. Azt indítványoztuk, hogy az Európai Unióban évente száz liter tömény italt állíthasson elő adómentesen minden polgár – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: az adómentesség az otthoni főzésre ugyanúgy vonatkozna, mint arra a helyzetre, ha valaki bérfőzdébe viszi a cefréjét.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Az elképzelés megvalósításához arra volna szükség, hogy megváltozzon az alkoholok ügyével foglalkozó uniós irányelv. – A döntést – mondta Tállai András – akár májusban meg is hozhatják.
A miniszterhelyettestől megtudtuk, hogy a kérdésben – mint oly sok hasonló témában – nem egységes a tagállamok álláspontja. Egyes nyugati és északi országok nem hajlanak a módosításra, de akadnak pártolói is az adómentes párlatkészítésnek.
– Magyarország véleménye ez ügyben évek óta változatlan – jegyezte meg az államtitkár, majd kifejtette: a pálinkafőzés szabadsága a régi időktől kezdve része az itteni gazdálkodásnak, s ilyen formán a magyar hétköznapoknak.
A mostani európai viták tulajdonképpen arról szólnak, hogy feladjuk-e korábbi szokásainkat, külső kényszerek nyomására megváltoztatjuk-e évszázadok alatt kialakult életformánkat, vagy kitartunk mellettük. Másképpen szólva: kiállunk-e azok mellett az értékek, jellemzők mellett, amelyek meghatározzák mindennapjainkat.
Tállai András úgy fogalmazott: a pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt kitart az adómentesség hangoztatása mellett. – Érdemes felidézni – jegyezte meg –, hogy Magyarország egyszer már csatába szállt a kérdésben.
A magyar kormány korábban adómentessé tette bizonyos mennyiségig a pálinkafőzést, Brüsszel azonban kötelezettségszegési eljárást indított emiatt. – Hosszas egyeztetéseket folytattunk, s végül 2015-ben nagyon kedvezményes szabályokat harcoltunk ki Brüsszelben – mondta az államtitkár. Hozzátette: most azért száll a kormány ringbe, hogy ezeket az egyébként kisebb terhet előíró rendelkezéseket is el lehessen törölni.
