Nagykanizsán születik a jövő ipara

A Monarchia idejében már bizonyított a ma science parknak hívott tudományos együttműködés, amelyben a kutatás-fejlesztés és a piac szereplői egymás munkáját erősítik. Ilyen típusú együttműködés a célja a Mol és a Pannon Egyetem által létesítendő Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parknak is: a Nagykanizsán épülő kutatás-fejlesztési központban a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekre keresik a választ. A részletekről Világi Oszkár, a Mol-csoport innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek.

Világi Oszkár az európai szereplést tartja szem előtt Fotó: Kurucz Árpád

– Milyen beruházási ütemtervvel számolnak, mikorra várható az átadás?

– A munka már most megkezdődik az egyetem jelenlegi infrastruktúráján és kutatói bázisán, és várhatóan 2024-ben adjuk át az intézmény új épületeit.

– Milyen forrásokból fedezik a beruházást?

– Állami forrásból valósul meg a harmincmilliárd forintos beruházás, amelyhez a Mol is hozzájárul. A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését. Bízunk benne, hogy sikeresen fogunk pályázni azokra a kutatás-fejlesztési forrásokra, amelyek a 2021–27-es uniós pályázati ciklusban rendelkezésre állnak.

Világi Oszkár: A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését
Fotó: Kurucz Árpád

– Honnan érkezhetnek a kutatók és a munkavállalók?

– Egyelőre még mi is tanuljuk és tanulmányozzuk, hogy mitől működik igazán jól egy science park. Nyitottak vagyunk mindarra, ami ezen a területen bárhol a világon már megtörtént, és a legjobb tapasztalatokat alkalmazzuk is. A Pannon Egyetemmel alapított tudáspark egyébként a meglévő nagykanizsai és veszprémi egyetemi tudásbázis mellett főként hazai és régiós kutatókkal indul, hiszen fontosnak és természetesnek tartjuk, hogy elsőként a Kárpát-medence országai és kutatócsoportjai között erősítsük az együttműködést. Nemcsak a történelmünk, de a jövőnk is összeköt bennünket, a körforgásos gazdaság szempontjából az egész régióban kell gondolkoznunk. De biztos vagyok benne, hogy a többi tudásközponthoz hasonlóan idővel itt is nemzetközi csapat alakul majd ki, a világ különböző elit egyetemeiről érkező hallgatókból.

– Az inkubációt csak a Mol végzi majd, vagy meghívnak erre a feladatra más vállalatokat is?

– Nyitottak leszünk más vállalati partnerekre is, emellett más egyetemek és kutatóközpontok partnerségére is számítunk.

– Milyen konkrét reményeket fűz a kutatási területekhez?

– Az elsődleges célunk az, hogy lerakjuk az alapjait egy független tudásközpontnak, amely hosszú távon képes lesz komoly fejlesztésekre. Ha ezt időszakokra bontjuk, akkor rövid távon arra számítunk, hogy itt képezik majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit. Erre példa az idén elinduló, angol nyelvű Circular Economy tervező-fejlesztő mérnök MSc-képzés (Circularity in Engineering), amely tulajdonképpen ennek az együttműködésnek az egyik eredménye. Közép- és hosszú távon pedig azt reméljük, hogy ez a partnerség lehetővé teszi a Mol 2030+ stratégiája céljainak elérését, valamint az energiaátmenet sikeres megvalósítását. A science park a vállalat innovációs tevékenységeinek központja lesz, és az általunk vállalt transzformáció első, jól látható fizikai megvalósulása.