„Haza kellene mennetek!” – a brexit magyar szemmel

A saját bőrükön tapasztalják a tervezett brit uniós kilépés hatásait a Londonban élő magyarok, akik az üresedő Oxford Streetről, elharapózó idegenellenességről és a gazdasági összeomlástól való félelemről beszéltek a Magyar Nemzetnek. De a hazai gimnazistákat is egyre inkább foglalkoztatja a brexit, amely a magyarokra vonatkozó felsőoktatási tandíjakban is változásokat hozhat.

BRITAIN-EU/ Fotó: REUTERS/Toby Melville

„Érted, amit mondok?”

– Természetesen sok bevándorló ijedt meg a brexittől, és az is egyre feltűnőbb, hogy mostanában rengetegen mennek el. Eddig általában nem volt helyem a metrón, ma már kényelmesen le tudok ülni reggelente – mondja a brexit hatásairól a Londonban élő Nagy Lívia, aki arról is beszél: leginkább munkahelyén érezhető az emlegetett „kivonulás”, ahol lassan már nincs, aki elvégezze a feladatokat. A 25 éves magyar lány üzletvezető az általában turistáktól hemzsegő Oxford Street egy ázsiai éttermében, de ahogy mondja, a máskor népszerű étkezdébe egyre kevesebben tévednek be: „Sajnos meg sem közelítjük az egy évvel ezelőtti forgalmat. A távozó munkaerő miatt vagy kénytelenek vagyunk diákokat alkalmazni, vagy gyakran a menedzserek állnak be főzni.”

Szerinte a brit kilépés mögötti egyik érv, miszerint majd a britek betöltik a megüresedett állásokat, nem is állhatna távolabb a valóságtól. – Az angolok nem fogják elvégezni ezt a munkát. Nem arról híresek, hogy jól dolgoznának. A saját angol munkatársam is azt mondja, hogy sosem alkalmazná a honfitársait – magyarázza, hozzátéve: tapasztalatai szerint az európaiak jobb munkaerők, és nem használják ki úgy a munkajogi kiskapukat, mint a helyiek.

A jól bebetonozott szabályok ugyanakkor előnyökkel is járnak: a fiatal lány nagyon pozitívnak tartja, hogy a vallások és nemzetiségek sokaságát vegyítő szigetországban nagy hangsúlyt fektetnek a rasszizmus elleni fellépésre és az esélyegyenlőségre. A munkahelyén például nem lehet sértő vagy trágár megjegyzéssel illetni a másikat, a tiltást már a szerződésükben rögzítik. Viszont arra a felvetésre, hogy a brexit miatt érzi-e az idegenellenesség – kiváltképp a Kelet-Európa-ellenesség – elharapózását, Lívia elbizonytalanodik.

– Velem a népszavazás óta egyetlenegyszer történt ilyen eset, az viszont sértően durva volt. Az egyik vendég kijavította az angolomat, és azt mondta: „tanítalak, ha már itt vagy” – mondja. Megemlíti egyik angol ismerőse brexitpárti édesapját is, aki gyakran a magyar lány fejéhez vágja: „Haza kellene mennetek!” – Sokszor vissza is kérdez: „Érted, amit mondok?” Pedig nekem jó az angolom, ő az, aki egyetlen idegen nyelven sem beszél – hangoztatja Lívia. Mint mondja, immár több mint öt éve lakik Angliában, gyorsan előrelépett a munkahelyén, így nem hiszi, hogy tartania kellene a brit kilépéstől.

Méregdrága útlevél

Hasonló helyzetben van a 29 éves, szintén hosszú évek óta Londonban élő Farkas Fanni is, akit azonban Líviánál is erősebb szálak kötnek a szigetországhoz, ugyanis a férje és gyermekei is brit állampolgárok. – Nem hiszem, hogy gondom adódhatna a brexitből, de tisztában vagyok vele, hogy a brit állampolgársághoz hosszú út vezet. Le kell tennem egy tesztet, előtte pedig felkészülnöm rá, és akkor még nem beszéltem a jelentkezés áráról – mondja. Mint hozzáteszi, az sem mindegy, hogy a brit útlevelet a jövőben kötelezővé teszik-e, ugyanis a dokumentum több mint 1300 fontba (majdnem félmillió forint) kerül. „Sokan tartanak attól is, hogy nem lesz egyszerű a hazatérésük, miután Európába utaznak, vagy pedig fizetniük kell, ha az európai ismerősök jönnek látogatóba.”

Fanni is érzi a mindennapokban a brexit hatását, szerinte a szigetországon ma úrrá lett a félelem a gazdaság potenciális összeomlása miatt. – Senki nem akar megállapodás nélkül kilépni – állítja, de egyúttal arról is beszél, hogy az Európai Unió elhagyásának még mindig rengeteg a támogatója. „Egyrészt ott vannak a leggazdagabb britek, akik reménykednek benne, hogy a potenciális válságidőszakban olcsón felvásárolhatnak majd ingatlanokat. A munkásréteg pedig szentül hiszi, hogy majd megszabadul az alacsony bérért dolgozó bevándorlóktól, és egy csapásra kolbászból lesz a kerítés.”

Fotó: REUTERS/Toby Melville

Elérhető elit egyetemek

Szűcs Ádám 17 éves, az egyik budapesti elit gimnázium tizedikes tanulója, a bizonyítványa szinte kitűnő. Mivel kiválóan tud angolul, az a terve, hogy az érettségi után fizika szakon tanuljon tovább Angliában, a ­Cambridge-i Egyetemen. Már utánanézett a tandíjaknak. – Most évi kilencezer fontot (3,3 millió forint) kell fizetniük a magyaroknak mint uniós állampolgároknak, de a britek kilépése miatt a háromszorosára nőhet ez az összeg – véli a tanuló.

Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, csak alapszakokon több száz magyar tanul angliai egyetemeken, és még többen készülnek a szigetországba. Skóciá­ban viszont az uniós polgároknak, így a magyaroknak nem kell tandíjat fizetniük, ellentétben az angol diákokkal. Zeitler Ádám, a budapesti Milestone Institute tehetséggondozó szakkollégium egyik alapítója és külkapcsolatokért felelős vezetője nem pesszimista, legalábbis a legkiválóbb angol egyetemeket illetően nem az.

– A topligába tartozók, a csúcsegyetemek, mint Oxford vagy Cambridge sok évszázados hagyománnyal ­rendelkező, dúsgazdag intézmények. Számukra fontosabb, hogy magukhoz vonzzák a legjobb diákokat, mint a tandíjak, amelyek egyébként nem túl jelentős tételei a költségvetésüknek. Nagyobb gondjuk ennél, hogy az EU-ból való kilépés megfosztja őket az ­uniós kutatási támogatásoktól – mondja Zeitler Ádám, úgy vélve: lesznek olyan ösztöndíjprogramok, amelyek jóvoltából a legkiválóbb magyar diákok a brexit után is tanulhatnak az első ligás angol egyetemeken.

Más lehet ugyanakkor a helyzet a kevésbé jó anyagi hátterű, középkategóriás egyetemekkel: ezeken a magyar diákok másokkal együtt az overseas (tengerentúli, azaz külföldi) kategóriá­ba kerülhetnek, így kilencezer helyett 27 ezer fontot (tízmillió forint) kellene fizetniük évente. – Ennyi pénzt viszont az ezeken szerzett diploma nem ér meg, és nem is nagyon tudnának az érintett családok kifizetni – állítja a 350 diák felkészülését segítő ­Milestone Institute vezetője.

Mint mondja, nem érzik, hogy a brexit miatt az intézetükben tanulók körében megcsappant volna az érdeklődés az angliai egyetemek iránt, bár vannak családok, amelyek inkább már az amerikai továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődnek. A programjait 120 tudományterületen kínáló Milestone Institute egyébként nem kizárólag külföldre készít fel: számos diákjuk később nem azért tanul tovább magyar egyetemen, mert máshová nem jutott be, hanem mert az ő területén itthon adódnak a legjobb lehetőségek.