Ma dönt az EU a britek sorsáról

Április 12., június 30., december 31., netán 2020 tavasza — az Európai Unió tagállamai ma döntenek arról, hogy jóváhagyják-e Theresa May brit miniszterelnök kérését a brexit elhalasztására, vagy hagyják-e az Egyesült Királyságot „kizuhanni” az EU-ból. A lapunknak nyilatkozó brit elemző szerint az a baj, hogy a brexit kérdésében teljesen megosztott a szigetország lakossága.

Angela Merkel német kancellár (jobbra) Berlinben támogatta a rendezett brexitet Fotó: REUTERS/Hannibal Hanschke

Angela Merkel német kancellár (jobbra) Berlinben támogatta a rendezett brexitet
Fotó: REUTERS/Hannibal Hanschke

Matthew Ashton szerint a kaotikus helyzetet Theresa May egyrészt saját magának köszönheti, hiszen ha nem írt volna ki választásokat 2017-ben, nem vesztette volna el pártja abszolút többségét, s nem kényszerült volna az északír Demokratikus Unionista Párt külső támogatására, amely megvétózta az EU-val kötött megállapodását. Másrészt azért illeti bírálat, mert viselkedésével sokakat elidegenített saját pártján belül. – Persze a brexit okozta helyzet önmagában is precedens nélküli, hiszen szűkíti a kormányfő mozgásterét. Ráadásul a Konzervatív Párton belüli euroszkeptikusok, a Munkáspárt és a Demokratikus Unionista Párt is a saját pecsenyéjét sütögeti, pártpolitikai játszmákat játszanak – közölte Matthew Ashton.

Theresa May mindenesetre tegnap Berlinben és Párizsban kérte Angela Merkel német kancellár, illetve Emmanuel Macron francia államfő támogatását ahhoz, hogy Nagy-Britannia kitolhassa a kilépés április 12-i dátumát június 30-ra. A kormányfő ma a Brüsszelben megrendezett rendkívüli EU-csúcsértekezleten is emellett érvel majd, amikor az EU 27 társállamának vezetőivel tárgyal. May terve az, hogy május 22-ig – tehát az EP-választások előtti napig – elfogadtassa megállapodását a Westminsterben, ez esetben pedig a briteknek nem kellene részt venniük a választásokon.

Az EU-ból érkező eddigi nyilatkozatok alapján a tagállamok többsége hajlandó elfogadni ezt a forgatókönyvet, mert senkinek sem érdeke a rendezetlen távozás, ezt a véleményét hangoztatta tegnap Angela Merkel is. Ugyanakkor a The Guardian című napilap értesülése szerint Franciaország, Spanyolország, Görögország, Ausztria és Szlovénia tart attól, hogy egy túl hosszú halasztás – Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke egy évet javasolt – lehetőséget adna Londonnak arra, hogy az EU számára fontos területeken szándékosan vétót gyakoroljon. Ezek az országok csupán december 31-ig adnának időt az Egyesült Királyságnak a távozásig. Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója leszögezte: a halasztás hossza főként azon múlik, hogy milyen tervekkel érkezik Theresa May a mai uniós csúcstalálkozóra.