Diyarbakir HDP-s polgármesterét augusztus 19-én leváltották, és a központi kormányzat egy képviselőjével helyettesítették.
A tüntető családok szerint fiaikat utoljára a HDP hivatalában látták az előtt, hogy eltűntek, és – állításuk szerint – arra kényszerítették őket, hogy csatlakozzanak a kurd gerillaszervezethez.
A diyarbakiri ügyészség vasárnap vizsgálatot indított HDP-tagok ellen annak gyanújával: megpróbáltak számos fiatal meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak a gerillaszervezethez.
A török parlament harmadik politikai erejének számító HDP tagadta, hogy bármi köze van az eltűnésekhez, szerinte a tüntetés egy kísérlet arra, hogy megpróbálják kriminalizálni a pártot azt követően, hogy menesztették a három legnagyobb kurd többségű város, Diyarbakir, Van és Mardin polgármesterét. A városvezetőket „terrorista propagandára” – utalva a Kurdisztáni Munkáspártra (PKK) – hivatkozva bocsátották el tisztségéből.
A kurdpárti csoportosulás vizsgálatot akar kér a parlamentben a tüntetésekkel kapcsolatban.
A PKK 1984-ben hirdetett fegyveres felkelést az ankarai központi hatalom ellen a délkeleti országrész függetlenné válását követelve, miután ott él az összlakosság közel 20 százalékát kitevő, 15 milliós lélekszámú kurd népesség többsége. A harcok mintegy két és fél év fegyvernyugvást követően, 2015 júniusában újultak ki a török biztonsági erők és a PKK között. 2016 nyarára a kurd milicisták a városokból a régió hegyvidéki területeire szorultak vissza.
Mára a fegyveres összecsapások, ha sokkal kevésbé intenzívek is, rendszeresek. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősítette. A konfliktusban 35 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét.
