Törökország is bezárkózik

Amíg Brüsszelben nem veszik komolyan a török kéréseket és aggodalmakat, addig nem lehet arra számítani, hogy csökkenne a nyomás a görög–török határon – fogalmazott tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután török kollégájával egyeztetett videókonferencián.

A görög határnál nem szűnik a nyomás Fotó: REUTERS/Marko Djurica

Továbbra is rendszeresek az összecsapások a görög–török szárazföldi határon. A helyi hatóságok beszámolói szerint a minap közel ötszáz fiatal bevándorló próbált ledönteni egy határkerítést, hogy bejusson Görögországba. Közben Athén attól tart, hogy az országban egyre gyorsabban terjedő koronavírus-járvány megjelenik a kontinens legnagyobb menekülttáborának otthont adó Leszbosz szigetén. A Mória táborban a becslések szerint jelenleg körülbelül negyvenezer bevándorló tartózkodik rendkívül zsúfolt körülmények között, a vírus megjelenése tehát beláthatatlan következménnyel járna. A görög kormány ezért részleges kijárási tilalmat rendelt el a tábor lakóira vonatkozóan, akik csak kis csoportokban, kijelölt időben hagyhatják el a létesítményt a következő harminc napban. A hatóságoknak egyelőre nincs arról információjuk, hogy tartózkodik-e fertőzött személy a táborban, Leszbosz szigetén ugyanakkor már megjelent a vírus.

Az új helyzet teremtette biztonsági fenyegetésről Szijjártó Péter is beszélt, miután tegnap videókonferencián megbeszélést folytatott török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğluval. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, mostantól kezdve a bevándorlásnak nemcsak biztonsági és kulturális kockázata van, hanem nagyon súlyos egészségügyi kockázata is, hiszen „a kontrollálatlan, tömeges migrációs folyamatok rendkívüli veszélyt jelentenek manapság”, amikor minden intézkedés azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb kontaktus legyen az emberek között. Mint mondta, ez Brüsszel felelősségét is felveti.

– Mindaddig, amíg nem jön létre új megállapodás az Európai Unió és Törökország között a migrációs folyamatok feltartóztatására, nem lehet arra számítani, hogy Törökország meggátolná a bevándorlók áradatát az unió külső határának irányába – mondta a tárcavezető a távirati iroda szerint.

Emlékeztetett: az EU és Törökország között vita van arról, hogy a Brüsszel által Ankarának ígért hatmilliárd euróból mennyit fizettek ki. Az biztos, hogy nem hatmilliárdot, fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: itt lenne az ideje, hogy Brüsszel végre a rea­litás talaján állva tárgyaljon Törökországgal, jó lenne, ha nemcsak a saját igazát hajtogatná, hanem a valóság alapján olyan megállapodást kötne Törökországgal, amellyel végre rendezik ezt a kérdést. Arra is kitért, hogy egy magyar vállalat nyolc tonna olyan textilalapanyagot rendelt Törökországból, amelyből szájmaszkokat lehet gyártani.

A görög határnál nem szűnik a nyomás
Fotó: REUTERS/Marko Djurica

Egeresi Zoltán Törökország-szakértő lapunknak a helyzetet úgy értékelte: ahogy a világon mindenütt, természetesen Törökországban is a koronavírus tematizálja a híreket, a török elnök és az EU között a bevándorlási válság miatt kialakult konfliktus pedig így hátrébb csúszott a fontossági sorrendben. Mint mondta, Recep Tayyip Erdoğan a minap bejelentette, hogy mintegy 5000 milliárd forintnyi összeget pumpálnak a gazdaságba a válsághelyzet kezelése érdekében.

– Ez nagyjából a magyar kormány intézkedései­hez hasonló, a gazdasági szereplőket segítő és népjóléti intézkedéseket jelent, Erdoğan nyilatkozatából pedig az is kiderült, hogy az uniós tagállamokhoz hasonlóan a világjárvány miatt Törökország is bezárkózik – fogalmazott Egeresi Zoltán.

Kifejtette, a jelenlegi helyzet előre nem látható időre befagyaszthatja az EU–török kapcsolatokat, ami Ankarának nem jó hír, hiszen az elmúlt 5-10 évet is patthelyzet jellemezte a török EU-csatlakozási tárgyalásokban. – Úgy tűnt, a bevándorlási válság adu ászt adott Erdoğan kezébe, de most senki nem fog tudni erre koncentrálni, a bilaterális kapcsolatokban is valószínűleg a koronavírus-járvány kezelése, illetve a gazdasági kármentés lesz a hangsúlyos a közeljövőben – magyarázta a kutató. Hozzáfűzte: utóbbi Ankarának is elemi érdeke, hiszen Törökország a kereskedelmének nagyjából a felét az Európai Unió­val folytatja, tehát Erdoğannak sem mindegy, hogy az unió nagy gazdaságai hogyan tudnak kilábalni a válságból.

A szakértő szerint Erdoğan február végén a török határok bevándorlók előtti megnyitásával úgy érezhette, nincs vesztenivalója. Az ENSZ egy körülbelül tízezres tömeg feltorlódásáról beszélt a görög–török határon, azonban Athén kemény és kitartó reakciója, illetve az Európai Uniónak a görög kormány iránt tanúsított egyértelmű támogatása következtében Ankara akciója nem érte el a célját.