Az egész világ feszülten várja a november 3-án esedékes elnökválasztást, hogy végre kiderüljön, vajon képes lesz-e újrázni a hivatalban lévő Donald Trump, vagy pedig a Demokrata Párt jelöltje, Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46. elnöke, aki az alkotmányos tradíciókat követve január 20-án, keleti parti idő szerint pontban déli tizenkettőkor leteszi a hivatali esküjét Washingtonban – ahogyan azt Dwight D. Eisenhower 1956-os beiktatása óta tette az összes amerikai elnök. A baj csak az, hogy mostanra szinte teljesen biztosra vehető: a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt november 3-án aligha lehet végeredményre számítani,
arra kell ugyanis készülni, hogy a választói voksok összeszámlálása akár egy hétig is elhúzódhat.
Tízmilliók már november 3-a előtt voksolnak
Az már régóta az amerikai közbeszéd tárgya, hogy a pandémia miatt idén a szokásosnál nagyobb népszerűségnek örvendő levélszavazásnak komoly hatása lehet a választási nap kimenetére; maga Donald Trump is többször nyíltan elítélte ezt a gyakorlatot, mondván, a demokratáknak fog kedvezni, illetve csalásra és visszaélésekre ad majd lehetőséget. Csakhogy a helyzet még ennél is bonyolultabb, hiszen az Egyesült Államokban lehetőség van az évről évre egyre népszerűbb korai szavazásra is, a vírus miatt pedig várhatóan tízmilliók élnek majd ezzel a lehetőséggel. Ezt figyelembe véve pedig nyíltan kijelenthetjük:
noha az első elnöki vitára csak jövő kedden kerül sor, máris javában tart az elnökválasztás.
Négy államban, Minnesotában, Virginiában, Dél-Dakotában és Wyomingban ugyanis már a múlt szombaton megkezdődtek a személyes részvételen alapuló korai szavazások, ráadásul ezek közül Minnesotát a politikai elemzők a kulcsfontosságú billegő államok között tartják számon, ami azt jelenti, hogy egy számjegyű különbség van a jelöltek között,
így akár az elnökválasztás eredményét is képes eldönteni.

Napokig tartó bizonytalanság várható
Az elmúlt napokban márpedig ezekben az államokban hosszú sorokban kígyózva – a távolságtartási szabályokat betartva – várakoztak az amerikai állampolgárok a szavazóhelyiségek előtt, hogy leadják voksaikat, ez pedig alaposan összekuszálhatja a választási napon beérkező eredmények megfelelő értelmezését. Mark J. Rozell, a George Mason Egyetem Schar Közpolitikai és Kormányzati Iskolájának dékánja szerint a korai szavazás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a választások éjszakáján a világnak egy rendkívül bizonytalan eredménnyel kell szembesülnie. A professzor, akitől a Magyar Nemzetnek az amerikai külügyminisztérium sajtóközpontja által az elnökválasztás apropóján rendezett virtuális riportút első videókonferenciáján volt lehetősége kérdezni, hangsúlyozta:
nagyon fontos, hogy mindenki megértse. Noha eddig az volt a gyakorlat, hogy 538 elektori szavazatból legalább 270-et megszerző jelöltet a média automatikusan kikiáltotta az elnökválasztási verseny győztesének, a járvány miatt idén a megszokottnál lényegesen több lesz a szavazatukat levélben leadók és a korai voksolók száma, a szavazatszámlálás így minden korábbinál tovább elhúzódhat.