Európára jut a halálesetek csaknem negyede, s a WHO megkongatta a vészharangot a Covid–19 gyors nyugat-európai erjedése miatt – különös tekintettel arra, hogy a kontinens nyakán rövidesen ott lesz a téli influenzajárvány is. A világszervezet Latin-Amerikát is figyelmeztette, hogy lazítás helyett szigorítsa az óvatossági intézkedéseket, hiszen a földrész déli felét sem kíméli a vírus. Ennek ellenére az emberek több országban is elkezdtek visszatérni a régi kerékvágásba. A vírustól elsőként sújtott Ázsia nagy részében ellenben viszonylagos csend állt be a járvány második hullámának megjelenése után.
GYÁSZSZERTARTÁS NÉLKÜL
A járvány halottainak nagy száma miatt világszerte változóban vannak a temetkezési szabályok, szokások is. A hullaházakban és a temetkezési vállalkozók helyiségeiben már nemigen tudnak több halottat elhelyezni, s a hozzátartozók egyre gyakrabban kénytelenek személyes búcsú nélkül elválni szeretteiktől. A vallási rítusokat sem lehet már maradéktalanul megtartani. Az Izraelben élő muzulmánoknak például nem engedik meg, hogy megmossák halottaikat, ehelyett a testet lepelbe kell tekerni, azt pedig műanyag hullazsákba tenni. A sivá zsidó hagyományát is felfüggesztették, azaz a családtagoknak, rokonoknak a temetés után már nem szabad együtt gyászolniuk (hét napig) az elhunyttal. Olaszországban a katolikusokat szertartás és papi áldás nélkül temetik. Indonézia egyes részein a gyászoló családtagok megrohanják a kórházakat, hogy adják ki a holttestet, mivel félnek, hogy a rokon nem részesül illő temetésben. Ecuadori bennszülöttek az Amazonas vidékén nemrégiben túszul ejtettek két rendőrt és egy állami tisztviselőt, s azt követelték, hogy a hatóság adja vissza közösségi vezetőjük holttestét.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!