Az EP megszavazta: tágítanának a jogállamiság fogalmán

Egy csokorba gyűjtené, egy eljárásban egységesítené az Európai Unió jogállamisági eszközeit az Európai Parlament, amely tegnap nagy többséggel állásfoglalást fogadott el az ügyben, ezáltal szabályalkotásra kérte fel az Európai Bizottságot. A Fidesz-KDNP szerint a mechanizmus a politikai zsarolás folytatását jelentené, hiszen a balliberális többségű EP rendkívül tág jogállamiság fogalmat vizionál, ráadásul „független” szakértőket is bevonna a vizsgálódásba.

Ursula von der Leyen az uniós bizottság munkaprogramját ismerteti az Európai Parlamentben. Fotó: Daina Le Lardic Forrás: Európai Parlament

Az Európai Parlament szerdán javaslatot tett egy olyan uniós intézményeken átívelő mechanizmus kialakítására, amely nem csak a jogállamiságot, hanem a szerződésekben foglalt valamennyi közösségi értéket védené – ha kell pénzügyi szankciókkal.

A képviselők nagy többséggel megszavazott állásfoglalása szerint az Európai Uniónak nincsenek hatékony mechanizmusai „az illiberális tendenciák” megfékezésére, ezt orvosolnák egy országspecifikus ajánlásokon nyugvó eszközzel. A liberális – így a hazai Momentummal egy pártcsaládban ülő – Michal Šimečka kezdeményezése alapján külső szakértők bevonásával határidőket és teljesítendő célokat szabnának meg az egyes területeken fekete báránynak számító tagállamoknak. Az ellenőrző mechanizmus nem egy újabb hetes cikkely szerinti eljárást jelentene, hanem gyakorlatilag kiegészítené, egységesítené Brüsszel már meglévő jogállamisági eszközeit, így a már említett hetes cikkelyt és a hazánkban is nagy port kavart, nemrég első alkalommal bemutatott jogállamisági jelentéseket. A balliberális többségű uniós parlamenten kényelmesen átment a javaslat: azt 521 szavazattal, 152 ellenében és 21 tartózkodás mellett fogadták el.

A magyar kormánypártok nem szavazták meg az állásfoglalást.

Most az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy az EP döntése alapján javaslatot készítsen a mechanizmusra.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz képviselője az Európai Parlamentben.

Fidesz-KDNP: folytatnák a politikai zsarolást

Szerdai közleményében Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a kormánypártok ellenszavazatát azzal magyarázta: az intézményeken átívelő eljárás lehetőséget teremtene a tagállamok politikai zsarolásának folytatására. – Az EP baloldali többsége minden eszközt bevetne, hogy nyomást gyakoroljon a más értékek mentén gondolkodókra. A cél a továbbiakban is nyilvánvalóan az, hogy az ideológiailag számukra nem tetsző politikát követő kormányokat jogállamiság címszó alatt zsarolhassák – írta a politikus, aki szerint

az EP most olyan tág jogállamisági fogalmat vizionál, amely borítékolhatóvá teszi a fogalommal való visszaélést és annak politikai célokra való felhasználását.

Intézményi harc megy a jogállamisági kérdésben is

A Magyar Nemzet is cikkezett róla, hogy az uniós parlament hétfői ülésnapján a képviselők a szóban forgó kezdeményezésről, illetve az uniós kifizetések lehetséges jövőbeli jogállamisági feltételrendszeréről vitáztak. Az ülés magától értetődően bővelkedett magyar felszólalókban: a Momentumos Donáth Anna és Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője minél erősebb jogállamisági féket szorgalmaztak az EU-pénzek mellé, míg a Fidesz-KDNP EP-delegációját vezető Deutsch Tamás elsősorban a jogállamisági vita margóján Magyarországgal szembeni méltatlan nyilatkozatokat sérelmezte.

Az Európai Bizottság részéről Vera Jourová és Didier Reynders jogállamisági ügyekben illetékes uniós biztosok nyitottnak tűntek az Európai Parlament friss, valamennyi EU intézményt megmozgató jogállamisági javaslatára, noha elsősorban az uniós bizottság által kidolgozott jelentéseket méltatták.

Ismert, Magyarországról és Lengyelországról kemény kritikával fogadták az országjelentéseket, és ismét leszögezték, hogy azok nem jelenthetik alapját a politikai párbeszédnek. Varga Judit igazságügyi miniszter egy Facebook-bejegyzéssorozatban az azokban rejlő kettős mércét is vizsgálta.

Jourová bizottsági alelnök az Európai Parlament ülésén Brüsszelben 2020- október 5-én.
Fotó: Európai Parlament