A kérdés Ruth Bader Ginsburg halálát követően került az amerikai közvélemény homlokterébe, a bírónő halálával ugyanis a republikánus elnök most lehetőséget kapott, hogy a kilenctagú testületet 6:3 arányban jobbra tolja. A Trump által a megüresedett helyre javasolt Amy Coney Barrett azóta folyamatosan a demokraták kereszttüzében áll, érvelésük szerint ugyanis éppoly alkalmatlan a legfelsőbb bíróság megüresedett posztjára, mint amennyire Trump alkalmatlan elnöknek.

A téma az elnökjelöltek vitáján is terítékre került, Biden ugyanakkor kitért a válasz elől, és menekülőre fogta Harris is: annak ellenére, hogy Pence többször is nekiszegezte a kérdést, a demokrata alelnökjelölt egyszer sem válaszolt a kérdésre. Pence ezt szóvá is tette. Mint fogalmazott: kéretik feljegyezni, hogy a kérdésre nem érkezett válasz. A következő elnökjelölti vitán tehát Bidennek kell azt megválaszolnia.
A másfél órás beszélgetést egyébként Susan Page, a USA Today című lap újságírója vezette. A riporter a vita végén igyekezett kimozdítani Mike Pence-t a komfortzónájából: záró kérdése a választás utáni esetleges békés hatalomátadásról szólt. A műsorvezető felvetette, Donald Trump mindeddig elhárította az egyenes választ arra, hogy hajlandó lenne-e elismerni, ha vereséget szenved. Pence erre Harrishez fordulva kijelentette: „Az ön pártja az elmúlt három és fél évben mindent elkövetett azért, hogy átírja a múltbeli választások eredményét.” A republikánus alelnök továbbá azt mondta, a kérdés azért sem releváns,
mert a republikánusok biztosan győznek a november 3-án esedékes elnökválasztáson.
Külpolitika a fókuszban
Kamala Harris a Trump-adminisztráció külpolitikai sikereit is igyekezett megkérdőjelezni, felhozta például, hogy az amerikai elnök kilépett az elődje, Barack Obama által nagy nehezen tető alá hozott iráni atomalkuból, és hogy szinte teljesen izolálta az Egyesült Államokat a nemzetközi térben, még a NATO-szövetségesekkel is gyengültek a kapcsolatok. Pence szerint ugyanakkor rendkívül sikeresnek mondható az elmúlt négy év amerikai külpolitikája. Emlékeztetett például, hogy Washington végre Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, amit ugyan már Barack Obama is ígérgetett, azonban nem mert meglépni. A NATO-val kapcsolatban elmondta:
a Trump-adminisztrációnak sikerült elérnie, hogy a NATO-tagok több pénzt áldozzanak a közös védelemre, mint az Obama-kormány idején.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!